Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulékalapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén azátalányadó alapját képező jövedelem. A Tbj-tv. 10. § (1) bekezdése értelmébenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Köztisztviselő 13. havi illetménye

Kérdés: 2007. december hónapra és azt követően 2008. januártól megilleti-e a 13. havi illetmény azt a munkavállalót, akinek 2007. november 30-án közös megegyezéssel megszűnt a köztisztviselői jogviszonya, de 2007. december 3-tól ismét köztisztviselőként dolgozott (azért 3-tól, mert 1-je szombatra esett)?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 3 havi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.A közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál -meghatározott kivételekkel – nem vehető figyelembe a közszolgálati jogviszonyszünetelésének időtartama. A közszolgálati jogviszonyban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Szabadság hosszú betegállomány esetén

Kérdés: Ki kell-e adni vagy ki lehet-e fizetni a 2007. évi megmaradt szabadságát annak a munkavállalónak, aki 2007 februárjában kivett 4 napot, majd március 18-tól folyamatosan betegállományban van? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló rokkantnyugdíjba kerül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló szabadságát főszabály szerint az esedékességévében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy személyét érintő máselháríthatatlan akadály esetén az akadály megszűnésétől számított harminc naponbelül kell kiadni a szabadságot, ha az esedékesség éve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...akiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is vállalhattanyugdíjjárulék fizetését, 2007. április 1-jétől a vállalkozói kivét(átalányadózó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem) után anyugdíjjárulékot köteles megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Egészségügyi szolgáltatási járulék többes jogviszony esetén

Kérdés: Van-e választási lehetősége a 3450 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével kapcsolatban annak a 62. életévét betöltött, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság kültagjaként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...tagot nem csak egyénivállalkozóként terheli a havi 4350 forintos járulék, de a betéti társaságnak ismeg kell fizetnie utána.Az esetleges kivét, illetve tagi jövedelem után fizetendőnyugdíjjárulék alapjának felső határa megállapításánál viszont már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Műszakpótlék megállapítása

Kérdés: Hogyan kell fizetni a műszakpótlékot abban az esetben, ha egy két műszakban működő munkáltató esetén az első műszak 5.30-tól 14.00 óráig, a második műszak pedig 14.00 órától 22.30-ig tart? A munkaidő mindkét esetben tartalmaz 30 perc munkaközi szünetet is.
Részlet a válaszából: […] ...vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünetidőtartama (122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számítbe.E rendelkezésből következően a munkaközi szünet idejére azMt. alapján díjazás nem jár. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...hogy amunkavállaló személyes vagy családi problémáit a rendes pihenőidő terhelésenélkül megoldhassa. A munkavállalónak meghatározott kivételektől eltekintveáltalában nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, amunkáltató mérlegelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az az 58 éves biztonsági őr, akinek 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, és jelenlegi munkahelyén nem tudja a munkáját ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...24 hónapon belül érvényesíthető, amely időtartama alatt azegészségkárosodás kialakult. A határidő elmulasztása jogvesztő, kivételt képezez alól, ha az igény előterjesztése 2008. január 1. és 2008. március 31. közöttmegtörténik.Az átmeneti járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Külföldön dolgozó magyar állampolgár egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Külföldi munkavégzés esetén hogyan terjed ki az egészségbiztosítás a Magyarországon való tartózkodásra, pl. szabadság idején? Egy Magyarországon jelenleg főállású alkalmazottként bejelentett magánszemély Spanyolországban munkát vállal, ahol hivatalosan munkavállalóként bejelentik. Az ott fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék jogalapot teremt-e arra, hogy Magyarországon biztosított legyen? Ha nem, akkor az egészségbiztosítási jogosultságot hogyan lehet itthon megszerezni? Fenti kérdésre adott válasz értelmezhető-e ugyanúgy az Olaszországban, ill. Angliában munkát végző magánszemélyre is?
Részlet a válaszából: […] ...magyar állampolgárokra főszabály szerint az adottállamban terjed ki a biztosítás, tehát idehaza nem. (Természetesen ez alólvannak kivételek: például kiküldetés esetén legalább egy évig még a magyar joghatálya alá tartoznak.)Ez egyben azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Magyar munkavállaló indiai munkavállalása

Kérdés: Egy német tulajdonú magyarországi telephellyel is rendelkező cég magyar állampolgárságú teljes munkaidős munkavállalója a magyarországi részlegnél dolgozik 2008. március 31-ig, majd április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon lesz, mert ugyanezen német tulajdonú cég indiai részlegénél fog dolgozni. Mi a teendője a munkavállalónak, hogy ettől az időponttól is biztosított legyen, és szolgálati időt szerezzen? Létezik-e indiai-magyar egyezmény, amely szabályozza a két ország közötti adózás és járulékfizetés módját?
Részlet a válaszából: […] ...előírást sem tartalmaz.)A fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a jogszabálybanmeghatározott, de jelen esetre nem alkalmazható kivételekkel – szünetel abiztosítás. Ebből adódóan az érintett munkavállaló Magyarországon biztosítássalnem rendelkezik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
1
84
85
86
114