1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak. Ezért ha a jogosult a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás mellett munkát végez, és biztosítottá válik, a járulékokat az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Külföldi munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon azt a társas vállalkozót, aki személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, és mellette Angliában van egy főfoglalkozású munkaviszonya, amit A1-es igazolással tud bizonyítani?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a alapján biztosított – többek között – a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. Kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni, illetve társas vállalkozó minősül, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Nyugdíjas társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az után a nyugdíjas társas vállalkozó után, aki egyébként munkaviszonyban áll egy kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] Ez évben még bizonyosan. A Tbj-tv. 37/A. §-a értelmében arra az időszakra mentesül a vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó utáni egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amíg a vállalkozó– keresőképtelen,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Igen, adható. Az Szja-tv. béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályainak (71. §) alkalmazása során a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is munkavállalónak, a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Beltag nyugdíjba vonulása

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy egy bt. egyetlen beltagja csak akkor tud nyugdíjba menni, ha lemond beltagságáról, illetve az ügyvezetésről?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-ának (2), illetve (2a) bekezdésében foglaltak szerint a nyugdíjjogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően számára a teljes öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiegészítő tevékenységű tag baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a személy, akit egy kft. munkaviszonyban működő tagjaként 2013 januárjában üzemi úti baleset ért, ami miatt több hónapon keresztül baleseti táppénzben részesült, 2013. július 1-jétől nyugdíjba vonult, ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű tagként működik közre a társaságban, és szeptembertől a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozót is megilleti a baleseti ellátás és ezen belül a baleseti táppénz, melynek összege az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresének a naptári napi összegének a 100, illetve úti üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Végelszámoló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a végelszámoló tag biztosítási kötelezettsége abban az esetben, ha egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és a végelszámolás ideje alatt nem részesül díjazásban?
Részlet a válaszából: […] A végelszámoló társadalombiztosítási jogállása megegyezik a vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállásával.Jelen esetben tagi végelszámolóról van szó, aki díjazásában nem részesül. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Széchenyi Pihenő Kártya

Kérdés: Részesülhet Széchenyi Pihenő Kártya-juttatásban egy kft. kiegészítő tevékenységet folytató tagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és tagi jövedelmet is felvesz?
Részlet a válaszából: […] Igen, részesülhet. Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya formájában – az 55/2011. Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően – juttatott támogatás béren kívüli juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kéttagú kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen állapította meg a jogviszonyokat az a két taggal működő kft., amelynek a többségi tulajdonos tagja heti 40 órás munkaviszonyban végzi a tényleges tevékenységet, a másik nyugdíjas tagja pedig az ügyvezetői teendőket látja el? Kell valamilyen egyéb közterhet fizetni a havi 6660 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékon kívül a nyugdíjas tag után, ha más tevékenységet nem végez? Dolgozhat heti 30 órás munkaviszonyban a többségi tulajdonos tag, ha bizonyíthatóan kevesebb a munka? A társasági szerződés szerint mindkét tag vezető tisztségviselő, de nincs kikötve, hogy ki a munkáltatói jogok gyakorlója, és a szerződés nem rendelkezik a jogviszonyokról sem.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabta keretek között a felek kompetenciájába tartozik, hogy hány órás munkaidővel kívánnak egymással munkaviszonyt létesíteni, illetve fenntartani. Így a munkaviszonyban álló tag minden további megkötés nélkül dolgozhat a kft.-ben csak heti 30 órát a korábbi heti 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
57