Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő társas vállalkozóként valóban saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, s utána a kisadózó vállalkozás havi 25 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Nyugdíjas munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt az a nyugdíjas munkavállaló, aki a munkaviszonyában nem tudja az adókedvezmény teljes összegét igénybe venni, és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként is működik?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény lehetőségével csak a biztosított személy élhet. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra pedig a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében – szemben a nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozóval – nem terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató kisadózó

Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja szerint a kisadózót akkor nem kell főállásúnak tekinteni, ha– legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak. Ezért ha a jogosult a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás mellett munkát végez, és biztosítottá válik, a járulékokat az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Külföldi munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon azt a társas vállalkozót, aki személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, és mellette Angliában van egy főfoglalkozású munkaviszonya, amit A1-es igazolással tud bizonyítani?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a alapján biztosított – többek között – a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. Kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni, illetve társas vállalkozó minősül, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Nyugdíjas társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az után a nyugdíjas társas vállalkozó után, aki egyébként munkaviszonyban áll egy kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] Ez évben még bizonyosan. A Tbj-tv. 37/A. §-a értelmében arra az időszakra mentesül a vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó utáni egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amíg a vállalkozó– keresőképtelen,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Igen, adható. Az Szja-tv. béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályainak (71. §) alkalmazása során a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is munkavállalónak, a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Beltag nyugdíjba vonulása

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy egy bt. egyetlen beltagja csak akkor tud nyugdíjba menni, ha lemond beltagságáról, illetve az ügyvezetésről?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-ának (2), illetve (2a) bekezdésében foglaltak szerint a nyugdíjjogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően számára a teljes öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiegészítő tevékenységű tag baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a személy, akit egy kft. munkaviszonyban működő tagjaként 2013 januárjában üzemi úti baleset ért, ami miatt több hónapon keresztül baleseti táppénzben részesült, 2013. július 1-jétől nyugdíjba vonult, ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű tagként működik közre a társaságban, és szeptembertől a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozót is megilleti a baleseti ellátás és ezen belül a baleseti táppénz, melynek összege az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresének a naptári napi összegének a 100, illetve úti üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Végelszámoló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a végelszámoló tag biztosítási kötelezettsége abban az esetben, ha egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és a végelszámolás ideje alatt nem részesül díjazásban?
Részlet a válaszából: […] A végelszámoló társadalombiztosítási jogállása megegyezik a vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállásával.Jelen esetben tagi végelszámolóról van szó, aki díjazásában nem részesül. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
1
24
25
26
56