tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott betéti társaság kültagja tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így - a társaság tudomása szerint - mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszból: […]a társadalombiztosítási jogállását és a járulékfizetési kötelezettségét nem érinti.A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az a társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és özvegyi nyugdíjban részesül. A kérdésben említett hölgy ebbe a kategóriába tartozik: nem saját jogú nyugdíjas, de betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és özvegyi nyugdíjban részesül. Így társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő, tehát ez év június 30-ig havi 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli utána a társaságot, míg a tagi jövedelméből 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell levonni. 2020. július 1-jétől - az új Tbj-tv. hatálybalépésével - a járulékfizetési kötelezettség megszűnik.Ugyanakkor, ha munkaviszonyban vesz részt a társaság tevékenységében, akkor - mivel nem minősül saját jogú nyugdíjasnak - biztosítási és járulékfizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6351

2. találat: Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszból: […]semmilyen módon nem vesz majd részt a társaság tevékenységében. Így ő nem minősül kisadózónak, és utána a cégnek semmilyen járulékot sem kell fizetni. Más kérdés, hogy amennyiben ezután nem rendelkezik biztosítással, és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor magánszemélyként terheli majd a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék. A kültag viszont e jogviszonyában - tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozóként már jelenleg is főállású kisadózó - a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja alapján nem főállásúnak tekintendő, és havi 25 ezer forint tételes adó terheli, míg egyéni vállalkozóként továbbra is meg kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6184

3. találat: Kiskorú kültag bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni társas vállalkozóként egy betéti társaság általános iskolai tanuló kültagját, aki alkalmanként kisebb statisztaszerepeket kap, amelyekre a társaság adja ki a számlát? Milyen járulékokat kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]járulékfizetési kötelezettségére sincs - kiskorúságát figyelembe vevő - eltérő szabály.Sőt az a tény, hogy az érintett még csak általános iskolás, egy további problémát is felvet. A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. ugyanis csak abban az esetben mentesíti az egyéni vagy társas vállalkozót a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Aki általános iskolába jár, tehát alapfokú oktatási intézmény tanulója, a jogszabály szó szerinti értelmezése alapján a havi minimális adó- és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4721

4. találat: Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszból: […]d) pontja és az 5. §-a a Gt. szabályozásával összhangban lévő szabályokat tartalmaz annak megítéléséhez, hogy a tag munkavégzése mikor minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja alapján ugyanis társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosított, azaz - megfelelő járulékfizetés ellenében - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Amennyiben tehát a tag főfoglalkozásúnak minősül, és így biztosítottá válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese alapján a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A tag után ezenkívül a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és ugyanezen alap után terheli a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség is.Természetesen a kültag nemcsak tagi jogviszonyban, hanem munkaviszonyban, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban is dolgozhat a társaságban. Ebben az esetben az Mt.-ben, illetve az egyéb jogszabályokban (pl. a Ptk.-ban) meghatározott szabályok alapján kell eljárni, és az adott jogviszonyra tekintettel kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget is. A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért kell fizetni, hiszen ez a munkaviszony egyik alapvető jellemzője, mindenképpen biztosítottá válik, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a közterheket.A megbízási jogviszony keretében munkát végző személy csak akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalapot képező jövedelem ebben az esetben a megállapodásban rögzített megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségek elszámolására az Szja-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a jogviszony tehát biztosít némi költségcsökkentési lehetőséget a társaság részére, hiszen ha nem akarják, hogy a kültag biztosítottá váljon, megállapodhatnak egészen alacsony összegű, sőt - a felek között fennálló viszonyra tekintettel - akár nullaf­orintos megbízási díjban is. Ebben az esetben viszont arra kell figyelni, hogy ha az érintett magánszemélynek máshol sincs biztosítással járó jogviszonya, havonta 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie maga után.Speciális helyzetben vannak az ügyvezetők a jogviszonyok elbírálása során. A Gt. értelmében ugyanis az ügyvezetői tevékenység munkaviszony, illetve a Ptk. szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető, és nem minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében azonban társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4158