491 talált cikk a jogviszony megszűnése kifejezésre

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?

Kérdés: Jár-e szabadság a passzív táppénz ideje alatt?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?

Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?

Kérdés: Figyelembe veszik-e a színlelt szerződésekkel kapcsolatos moratóriumot a munkaügyi hatóságok felé is? Nem kell-e attól félni, hogy egy esetleges utólagos feltárás esetén a munkaügyi hatóság megbünteti a céget?

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?

Kérdés: A második szüléséig a GYES folyósítása mellett is jogosult-e táppénzre az az 1987. július 1. óta munkaviszonyban álló dolgozó, aki GYED-ben részesül 2004. december 5-jétől 2006. június 21-jéig, 2006. június 22-jétől GYES-t igényel, és mellette 8 órában visszamegy dolgozni, először letölti a felhalmozódott szabadságát, majd 2006. szeptember 1-jétől betegszabadságra megy, aztán táppénzt igényel, mivel terhessége miatt keresőképtelen?