Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekre vonatkozó alapvető törvényirendelkezéseket jelenleg a régi Szöv-tv., az Ám-tv., az Új szöv-tv., valamint aSzöv-tv. tartalmazza.Az Ám-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a régiSzöv-tv. e törvény kihirdetése napján (1992. január 20.) lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Betegállomány próbaidő alatt

Kérdés: Milyen napi alapösszeggel és hány napra köteles táppénzt folyósítani az a cég, amely 2007. február 20-ától munkaviszonyt létesített egy munkavállalóval, melyet 2007. február 28-án próbaidőn belül megszüntetett, a munkavállaló azonban 2007. február 26-ától keresőképtelen beteg volt, ezért részére 2007. február 26-ától február 28-áig betegszabadság került kifizetésre, 2007. március 1-jétől pedig táppénre jogosult? A dolgozó többéves folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, mely 2006. december 30-án szűnt meg. A dolgozó 2007. január 2-ától 2007. február 19-éig passzív táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt kell megállapítani, hogy a biztosítottnakmennyi a folyamatos biztosítási ideje. A közöltek szerint többéves, mert a2007. január 2-ától 2007. február 19-éig folyósított passzív táppénz időtartamanem számít megszakításnak, mivel a biztosítás megszűnése, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Nyugdíjazás prémiumévek igénybevételével

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba a prémiumévek igénybevételével egy 1954 februárjában született nő, aki 1972 óta közalkalmazottként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenközalkalmazotti jogviszony – ha a törvény eltérően nem rendelkezik -helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladatellátására határozott időre történő kinevezéssel is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Felsőoktatási intézményben tovább tanuló gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Mit kell tennie az igénylőnek, hogy megkapja a családi pótlékot, amely 2007. január 1-jétől a nyári szünidőre is jár az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább?
Részlet a válaszából: […] Családi pótlék sem a korábbi, sem a jelenlegi jogszabályalapján nem állapítható meg felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatóratekintettel. Kedves olvasónk értesülései azonban helytállóak abból aszempontból, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] A Mt. szabályai különbséget tesznek a munkaviszonymegszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogya felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektívkörülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
Részlet a válaszából: […] A biztosított táppénzre korábbi munkaviszonya alapjánjogosult, amennyiben működik társadalombiztosítási kifizetőhely amunkáltatónál, a táppénzfolyósítás a kifizetőhely feladata. Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállásaalatt, vagy annak megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Szabadság passzív táppénz alatt

Kérdés: Jár-e szabadság a passzív táppénz ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Nem.Az Mt. 130. § (1)bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptáriévben rendes szabadság illet meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2)bekezdésében meghatározott esetekben a munkaviszony szünetelésének időtartamárais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentésselmegszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbba felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Evás osztalék utáni 4 százalékos eho

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 68. §-a részletesen tárgyalja a vállalkozásbólkivont jövedelem fogalmát. "(1) A társas vállalkozás (kivéve azMRP-szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag(részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetettjuttatások után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint. Ennek megfelelően a 120 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
41
42
43
49