Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozók esetében 2010-től bevezetésre került akivétkiegészítés, személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Angliából hazatért kismama ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a kismama, aki három évig Angliában dolgozott bejelentett biztosítottként, majd munkaviszonyát megszüntetve 2010 októberében kilenc hónapos terhesen hazajött, a hazajövetelét követő napon vállalkozói tevékenysége kezdését bejelentette a hatóságoknak, és kérte az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását is, és két hét múlva megszületett az első gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Először vizsgáljuk a biztosítását. Az egyéni vállalkozóbiztosítása az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától állfenn. Terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságához a szüléstmegelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Megbízási díjak összevonása

Kérdés: Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése alapján a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyokból származó, ugyanannál a foglalkoztatónál anaptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket valóban össze kellszámítani a biztosítási kötelezettség elbírálása során. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy munkavállaló részére fizetendő szabadságmegváltás összege után, aki több mint 10 hónapja táppénzben részesül, a felülvizsgálat 85 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála, és november 1-jétől rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte? Figyelembe fogják-e venni ezt az összeget a nyugdíj összegének megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás járulékalapot képező jövedelem, amelyután a társadalombiztosítási járulékon túl a nyugdíjjárulékot is meg kellfizetni, természetesen annak a nyugdíjjárulék-alap felső határra vonatkozószabályainak a szem előtt tartásával. Ebből viszont jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a kereseti korlátot annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az esetében, aki év közben, 2010. augusztus 1-jétől korkedvezményes nyugdíjat vesz igénybe? Hogyan különítheti el a vállalkozó a nyugdíjazás előtti és a nyugdíjazás utáni éves adóalapját például abban az esetben, ha egy munkát áprilisban kezdett el, de a számlázásra csak októberben, a nyugdíjazás után került sor?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött (2007. december31-ét követően megállapított) öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalóesetében az éves kereseti korlát a minimálbér tizennyolcszorosa, azaz 18 x 73500 = 1 323 000 forint. Tekintve, hogy az említett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Evás társas vállalkozás tagjának keresete

Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kötelezettségeket.Személyi jövedelemadó szempontjából a tevékenységre jellemzőkeresettel kapcsolatos szabályokat nem kell alkalmazni az eva hatálya alátartozó társas vállalkozóra az Szja-tv. 25. § (5) bekezdése alapján, amelyjogszabályi hely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az a lényeges körülmény nem derül ki, hogy akültag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik-e. Ugyanis csakszemélyes közreműködése esetén lehet szó társadalombiztosítási jogviszonyról.Amennyiben a személyes közreműködése megvalósul, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.
Kapcsolódó címkék:    

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetett összegteljes egésze munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő a 2 609 000forint átalány-kártérítés kivételével, amely adómentes jövedelem. Ennek adójogiminősítésénél fel kell hívnunk a figyelmet a 2006/39. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
22
23
24
51