Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet az állásfoglalásából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 11.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után atársadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig a nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 27.

Kanadai állampolgárságú megbízott

Kérdés: Kifizethető-e megbízási díjként egy kanadai orvos részére a Magyarországon tartott előadásért járó honorárium? Milyen igazolásokat, illetve nyilatkozatokat kell bekérni ebben az esetben? Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve a megbízottnak lesz-e valamilyen bevallási, befizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Megbízásról lévén szó, a biztosítási kötelezettséget – főszabályként– a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint, tehát amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kellelbírálni. Mielőtt azonban ezt megtennénk,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 13.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Valóban, az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján kifizetettkártérítés az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adó- és ígytermészetesen járulékmentes. Ezt a 2006/39. sz. adózási kérdés is megerősíti. Akártérítés ugyanis akkor tekinthető adómentesnek, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 13.

Vállalkozók részmunkaidős munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti-e a járulékfizetési kötelezettség alól az egyéni, illetve a társas vállalkozót, ha egy napi 6 és egy napi 2 órás részmunkaidős munkaviszonya van?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Igen, a minimális járulékfizetés alól mentesíti a kétrészmunkaidős munkaviszony. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében a heti 36órát elérő foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó járulékalapja atényleges kivét azzal, hogy a heti 36 órás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy munkaviszonykeretében történő foglalkoztatása túlnyomó részben az általános szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a végkielégítés után?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, ennekmegfelelően 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell utánamegfizetnie a munkáltatónak.A biztosítottat pedig egyéni járulékként 10 százalékosnyugdíjjárulék terheli. Nem alapja viszont a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenységmiatti megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 9.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?
Részlet az állásfoglalásából: […]   A Szakhoz-tv. 3. § (1) bekezdése értelmében a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A Tbj-tv. 21. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 28.

Társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bár a vonatkozó jogszabályok szövege 2011-től megváltozott,azonban a kérdést érintő lényeges tartalmi változás nem következett be. Ezértálláspontunk szerint az új előírásokat nem lehet másként értelmezni, mint azeddig érvényben lévőket. A Tbj-tv. 27. és 29. §-ainak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 12.
1
…
21
22
23
…
52