Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rokkantsági járadékos munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010 évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesül? Milyen mértékű járulékot kell fizetnie, mikor és hová kell jelenteni a keresetét?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadék annakjár, aki 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, ésnyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Vonatkozik-e a kereseti korlát alkalmazása a rokkantsági járadékban részesülő munkavállalóra, illetve milyen mértékű egyéni járulékot kell vonni tőle?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadék, amely a 83/1987. MT rendelet alapjána 25. életéve előtt legalább 80 százalékos egészségkárosodást szenvedettszemély számára megállapított juttatás, nem minősül saját jogú nyugdíjnak.Így a rokkantsági járadékban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől kerültbevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné váltszemélyek megélhetéséhez támogatást nyújtson. A 83/1987. MT. rendelet alapján, aki a 25. életéve betöltéseelőtt teljesen munkaképtelenné vált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra: – a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátás, így az emellett munkát végző biztosítottól csak 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulékot kell vonni, de nem terheli a 2 százalék pénzbeliegészségbiztosítási és az 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadékról szóló – meglehetősen régijogszabály a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet – semmilyen korlátozást semtartalmaz az említett ellátásban részesülő munkavégzését illetően. Ebbőlkövetkezően a kérdésben említett fiatalember korlátlanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.