1629 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: A tényleges jövedelem vagy a minimálbér után kell-e megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság GYES-en lévő, munkát végző tagja után abban az esetben, ha csak napi 2-3 órát dolgozik, és a jövedelme nem éri el a minimálbért?

Kérdés: Milyen dátummal szűnhet meg a dolgozó munkaviszonya, mikor és hogyan közölhető a megszüntetés abban az esetben, ha a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya 1992-ben kezdődött, 1999. szeptember 1-jén került az intézményhez, két gyermeket szült, 2002. április 18-án és 2006. március 20-án, a két szülés között szabadságon, majd táppénzen volt, és jelenleg GYES-ben részesül?

Kérdés: Kérheti-e a GYED folyósításának megszüntetését, illetve ha elhelyezkedik, és 2 hónap múlva ismét kéri a GYED folyósítását, ezzel megszerzi-e az ismételt szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre és a GYED-re a jogosultságot az az édesanya, aki 2005. áprilisig nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, 2005. július 20-tól 2006. december 31-ig határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazták, és 2006. december 19-én szült? A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül, és második babát szeretne.

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja előrehozott öregségi nyugdíjas, jelenleg betegsége miatt kezelés alatt áll. A havi 1950 forintot fizeti utána a cég. Meg kell-e fizetni a tag után a havi 4350 forintos járulékminimumot abban az esetben, ha a személyes közreműködésért havi 40 000 forint díjazásban részesül?

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?

Kérdés: Egy vállalat 2008. évtől cafeteria-rendszer bevezetését tervezi. Megállapíthatják-e egységesen a munkavállalók besorolási bérének 15 százalékában az éves béren kívüli juttatási keretüket? Jogosultak lesznek-e ez alapján az adókedvezmények igénybevételére?

Kérdés: Mikor és kire kell alkalmazni az Mt. 144/A. §-át?

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?

Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?