Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Éjszakai pótlék

Kérdés: Egy fuvarozócég gépkocsivezetőinek a munkaideje a fuvaroktól függően alakul. Általában éjszaka 2, illetve 4 órakor kezdik el az autó áruval való megpakolását, és ezután indulnak útnak a szállítmánnyal. A műszakot az út hosszától függően napközben fejezik be. Megilleti-e a dolgozókat a 15 százalékos éjszakai pótlék, illetve a 30 százalékos műszakpótlék, s ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék illeti meg.Ettől eltérően alakul a több műszakos, illetve megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótléka: délutáni műszakpótlék (14-22 óráig) 15 százalék, éjszakai műszakpótlék (22-6 óráig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Jubileumi jutalom

Kérdés: 40 éves jubileumi jutalmat kinek és mikor kell fizetni? (A munkavállaló az első munkahelyén dolgozik 1962-től a mai napig, közben 2 évig katona volt.)
Részlet a válaszából: […] ...illetmény jár a köztisztviselőnek.Amennyiben a munkavállaló nyugdíjba megy, s így megszűnik közszolgálati jogviszonya, akkor az őt foglalkoztató közigazgatási szervnek ki kell fizetnie részére a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; a 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Adatszolgáltatási kötelezettség időtartama

Kérdés: Milyen jogszabályok írják elő, hogy a foglalkoztatóknak gyakorlatilag időbeli korlát nélkül biztosítaniuk kell az általuk foglalkoztatott személyek biztosítási jogviszonyára, valamint kereseti-jövedelmi adataira vonatkozó bizonylataik ellenőrzését a nyugdíj-biztosítási revízió számára?
Részlet a válaszából: […] ...az elévülésre vonatkozóan nem találunk kitételt, mint ahogy a Tny-tv. 97. § (1) bekezdésében sem fogalmaz meg időbeli korlátokat a foglalkoztatók adatszolgáltatási kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatás elkerüléséről szóló jogszabálynak ebből a megközelítésből nincs jelentősége. A Tbj-tv. szerint járulékot kell fizetni a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított számára kifizetett, munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...alapján szakképző iskolás tanulónak természetesen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, mivel ennek hiányában a foglalkoztató – egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – nem fizethetne ki számára jövedelmet.Márpedig a tanulót a képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.Tagdíj esetében tehát a többlet csak a foglalkoztatón keresztül számolható el, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?
Részlet a válaszából: […] Jellegét tekintve az egyik leggyakrabban előforduló kérdéstípust tette fel Olvasónk, melyre általánossága miatt nem könnyű rövid, ám kimerítő választ adni.Éppen ezért az átláthatóság érdekében ezúttal táblázatba foglalva vesszük sorra a legvalószínűbben szóba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetője után ilyen jogcímen sem keletkezik fizetési kötelezettsége. A másik tag után – amennyiben annak 4 órás munkaviszonya más foglalkoztatónál áll fenn – személyes közreműködés hiányában járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást szintén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
217
218
219
227