Találati lista:
2181. cikk / 2287 Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
2182. cikk / 2287 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
2183. cikk / 2287 Szabadság kiadása közalkalmazottnak
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
2184. cikk / 2287 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
2185. cikk / 2287 Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
2186. cikk / 2287 Több műszakos munkarend
Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
2187. cikk / 2287 Közterhek utólagos levonása
Kérdés: A munkáltató – tévesen – kiküldetési átalányt számfejtett dolgozóinak adó- és járulékmentesen 2001. és 2002. évekre, kiküldetési rendelvény nélkül. 2003-ban hogyan korrigálhatja tévedését úgy, hogy a munkavállalóktól sem személyi jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot ne kelljen vonni?
2188. cikk / 2287 Teljes munkaidőre járó munkabér
Kérdés: Egy munkavállaló munkaszerződésben meghatározott munkaideje heti 40 óra, munkabére havi 50 000 forint. Megkaphatja-e a teljes hónapra járó munkabérét, ha a 22 munkanapos hónapban csak 108 órát dolgozott?
2189. cikk / 2287 Személyi igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgár társadalom-biztosítási jogállása
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási jogállása annak a 12 éve Magyarországon élő, kék személyi igazolvánnyal, taj-kártyával, adószámmal rendelkező kínai állampolgárnak, aki egy külföldi tulajdonban lévő kft. ügyvezetője (nem tulajdonos)? Kell-e vonni munkavállalói járulékot a számára kifizetett jövedelemből?
2190. cikk / 2287 Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya
Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
