Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

2008 októberében nyugdíjba vonult munkavállaló decemberi jutalma

Kérdés: Részesülhet-e nagyobb összegű jutalomban egy 2008. október 28-án 60 évesen nyugdíjba vonult munkavállaló december hónapban anélkül, hogy ez a nyugellátását veszélyeztetné? Amennyiben igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni? A munkavállaló megszüntette a jogviszonyát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilvánvalóan olyan kifizetésről van szó, amelya nyugdíjazás előtti munkavégzése alapján illeti meg a munkavállalót, így eztaz összeget semmiképpen sem úgy kell figyelembe venni, mint nyugdíj mellettibiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a felmentési idejét töltőmunkavállaló újabb jogviszonyt létesítsen. A felmentési idő tartama alattazonban a munkavállaló többes jogviszonyban állónak minősül: azaz – tekintettelheti 36 órát elérő fennálló jogviszonyára – nem kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Fegyveres szervtől nyugdíjba vonult munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan vonatkozik a nyugellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetése arra a személyre, aki fegyveres szervtől ment nyugdíjba? Szünetelteti-e a nyugdíjat hivatalból a nyugdíjfolyósító szerv a 62. életév betöltéséig, ha a kereset eléri a kereseti határt?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár ebben az esetben az 57. életévbetöltése.A Tny-tv. 83/B. § (5) bekezdése alapján a kötelezőszüneteléssel összefüggő rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásosállományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell a rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó járulékfizetését a közalkalmazotti "főfoglalkozású"illetmény nem befolyásolja, arra inkább a közalkalmazottként ledolgozottmunkaidő van kihatással, amennyiben az eléri a heti 36 órát. Ha a munkaidő ezalatt marad – mint esetünkben –, az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát vállalószemély biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályokszerint kell megállapítani, illetve teljesíteni. Utána az "új" munkáltatónak 29százalékos társadalombiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkavégzés pihenőnapon

Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (3) bekezdése értelmében az Mt. 119. § (3)bekezdésben foglalt heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felsőhatár alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az ügyelet tartama.Az Mt. 117/A. § (2) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem százalékos ehója

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?
Részlet a válaszából: […] A jelenlegi szabályozás szerint természetesen igen. Akérdésre, valamint az elszámolás módjára vonatkozóan pontos választ ad a2008/53. Adózási kérdés, amelyet az alábbiakban idézünk."...ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után fizetendőszázalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Ellátások alapja második szülés esetén

Kérdés: Érdemes-e az anyának 180 napra havi nettó 125 000 forint bérrel munkát vállalni, hogy a második szülés után ismét kedvező összegben járjanak részére az ellátások abban az esetben, ha a munkaviszonya 2005. január 1-jétől áll fenn, 2007. augusztus 5-én szült, 2007. augusztus 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? A biztosított munkabére 2005 januárjától 2006 januárjáig havi 320 000 forint, 2006 februárjától 2006 decemberéig havi 201 000 forint, 2007 januárjától 2007 júliusáig havi 477 000 forint volt. A második szülés várható ideje 2009. május hó.
Részlet a válaszából: […] Először a biztosítási kötelezettséget kell tisztázni. Aleírtak alapján valószínűsíthető, hogy az anya munkaviszonya (biztosítása) azellátások folyósításának időtartama alatt nem szűnt meg. Ezért a másodikszülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Osztalék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. § (3) bekezdése szerint "A magánszemélyminden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt akivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csaktörvény állapíthat meg."A 2. § (6) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.
1
13
14
15
28