284 talált cikk a felső határ kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?

Kérdés: Lesz-e valamilyen következménye a nyugdíj szempontjából annak, ha egy 60 éves öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó 2009. év elején nagyobb összegű, több millió forintos bevételt realizál a 2008. évi tevékenységére tekintettel? Egyéni vállalkozói igazolványát 2009. március 31-én vissza kívánja adni. Hogyan kerülhetők el az esetleges veszteségek?

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?

Kérdés: Részesülhet-e nagyobb összegű jutalomban egy 2008. október 28-án 60 évesen nyugdíjba vonult munkavállaló december hónapban anélkül, hogy ez a nyugellátását veszélyeztetné? Amennyiben igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni? A munkavállaló megszüntette a jogviszonyát.

Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?

Kérdés: Hogyan vonatkozik a nyugellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetése arra a személyre, aki fegyveres szervtől ment nyugdíjba? Szünetelteti-e a nyugdíjat hivatalból a nyugdíjfolyósító szerv a 62. életév betöltéséig, ha a kereset eléri a kereseti határt?

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?