Találati lista:
791. cikk / 1299 Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető vállalkozás szétválása
Kérdés: Fenntartható-e a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a működtető vállalkozás kettéválik, a dolgozók kétharmada jogutódlással új munkáltatóhoz kerül, de sem a jogutód, sem a megmaradó cég létszáma nem fogja elérni a 100 főt?
792. cikk / 1299 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos ehót vonni a bérleti díjból annak a magánszemélynek az esetében, aki saját ingatlanát adja bérbe egy betéti társaságnak, amelynek ő a kültagja? A magánszemély összes bérbeadásból származó éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot.
793. cikk / 1299 Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
794. cikk / 1299 Pályakezdő fogalmának meghatározása
Kérdés: Igényelhet-e Start kártyát az a majdani pályakezdő, aki egyetemi tanulmányai folytatása alatt egy betéti társaság kültagjaként társas vállalkozó volt?
795. cikk / 1299 Kft. tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltethető-e a tevékenysége annak a kft.-nek, amelynek sem bevétele, sem kiadása nincs?
796. cikk / 1299 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
797. cikk / 1299 Egyéni vállalkozó bérbeadása
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?
798. cikk / 1299 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
799. cikk / 1299 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Jogosult-e özvegyi nyugdíjra az a személy, akinek férje 2005-ben hunyt el, és 2010. novembertől rehabilitációs járadékban részesül?
800. cikk / 1299 20 éves gyermek családi pótléka
Kérdés: Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.
