1234 cikk rendezése:
1. cikk / 1234 Családi kedvezmény összege
Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.
2. cikk / 1234 Távmunkavégzés külföldről
Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
3. cikk / 1234 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
4. cikk / 1234 Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
5. cikk / 1234 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
6. cikk / 1234 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
7. cikk / 1234 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
8. cikk / 1234 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés:
Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
9. cikk / 1234 Magánszemély által adott kölcsön kamata
Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a kamat, és milyen közterhet kell megfizetni utána abban az esetben, ha egy kft. munkavállalója kölcsönt nyújt a cégnek, és a megállapodásban szerepel a kamat mértéke is? Hol kell szerepeltetni ezt az összeget a ’08-as bevallás „M” lapján? Helyesen értelmezi a kifizető, hogy ez nem kamatjövedelemnek minősül, mert nem hitelintézet által nyújtott összeg?
10. cikk / 1234 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
