Jubileumi jutalom utólagos igénylése

Kérdés: Kérhető-e utólagosan a jubileumi jutalom, vagy elveszti hatályát, ha nem igényelték az adott évben? Jár-e a 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottnak is a juttatás, amelyet ráadásul szintén utólag és nem az adott évben kértek?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 78. § (1) bekezdése értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az általános szabályok szerint kell számításba venni, figyelemmel a Kjt. 87/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Jugoszláv kft.-tag közterhei

Kérdés: Magyarországon hogyan és milyen közterheket kell fizetni az után a jugoszláv állampolgár után, aki egy magyar kft.-ben tagi jogviszonyban végzi az ügyvezetői tevékenységet, szokásos tartózkodási helye pedig Ausztriában van, ahol szintén társaságban megfizeti saját maga után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben igen, akkor változik a magyarországi társadalombiztosítási jogállása, hiszen a fent említett jogszabály értelmében az EU-ban csak egy tagállam jogát lehet egy munkavállalóra alkalmazni. A 859/2003 EK rendelet 2. cikkelye szerint az 1408/71 EGK rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...8/1983. M-PM együttes rendelet szerint rendszeres szociális járadékot kell megállapítani annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Munkabér euróban történő számfejtése

Kérdés: Egy külföldi-magyar vegyes tulajdonban lévő kft.-nél a magyar munkavállalók bérének megállapítása euróban történik. A cég a bonyolult számolgatások elkerülése érdekében nem akar kiküldetést fizetni, hanem az itthoni munka és a kiküldetés idejére egységesen határozták meg a munkabért. Helyes-e ez így, és milyen árfolyamot kell figyelembe venni a bér átváltásakor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 154. § (1) bekezdése értelmében a munkabért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése

Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...pályakezdő),a) aki első alkalommal 1998. július 1-je és 2001. december 31-e között, illetőleg 2003. január 1-je és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 1945-ben született férfi, aki 13 éve Ausztriában dolgozik (úgy tudja, hogy ott 15 év munkaviszony kell a nyugdíjhoz), és Magyarországon 25 év munkaviszonnyal rendelkezik? Összeadódnak-e a szolgálati évek? 60 évesen mehet nyugdíjba? Mindkét államból kaphatja az ellátást a ledolgozott évei után?
Részlet a válaszából: […] ...több EU-tagországban is szerez nyugdíjra jogosító időt, a nyugdíjjogosultság megállapításához a biztosítási időket össze kell adni. Az összesített biztosítási idők alapján számítják ki a nemzeti előírások szerint megállapítható nyugdíj elméleti összegét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Közalkalmazott nyugdíjba vonulásának időpontja

Kérdés: 1970. augusztus 16. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó általános iskolai tanár 2004. november 18-án tölti be az 57. életévét. A négy főiskolai év (1966-1970) beszámításával 38 év szolgálati ideje lesz, valamint két gyermeket is szült 1975-ben és 1980-ban. Érdemes-e elmennie 2004. november 18-án nyugdíjba úgy, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát megtartja, és 2005. augusztus 17-én jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra, vagy inkább csak 2005. november 18-tól kérje a nyugdíjazását, amikor a nyugdíjalapjába már a jubileumi jutalom összege is beleszámít, és addigra már 39 év szolgálati idővel fog rendelkezni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a nyugdíj mértéke 1,5 százalékkal magasabb lesz, és a nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe beszámításra kerül a jubileumi jutalom összege is. Ha a nyugdíj megállapítását 2004. november 18-tól kéri, akkor a nyugdíj mértéke ugyan alacsonyabb lesz, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése értelmében 4 százalék egészségbiztosítási járulék alapját (a jubileumi jutalomhoz, a hallgatási díjhoz, az újrakezdési támogatáshoz, a végkielégítéshez, illetve a határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Nevelési ellátások

Kérdés: Milyen változások léptek életbe a nevelési ellátások területén hazánk EU-s csatlakozásával egy időben?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban a Cst. R. a következő módosításokat tartalmazza:Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] A kirendelésről a Tbj-tv. R 4/C. §-a egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj-tv. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
58
59
60
65