4202 talált cikk az ellátás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a napi átlagot a terhességi-gyermekágyi segélyhez és a gyermekgondozási díjhoz, ha a munkavállalónak nincs egy hónapnyi munkabére, hanem összesen csak 10 napot dolgozott?

Kérdés: Meg kell-e hosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, illetve milyen ellátás illeti meg a dolgozót abban az esetben, ha családi ház építésére tekintettel április 1-jétől 6 havi fizetés nélküli szabadságot kért és kapott, aminek ideje alatt május 5-én lábtörést szenvedett, melynek gyógyulása valószínűleg hónapokat vesz igénybe? Mi a cég teendője ebben az esetben?

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e tagsági jogviszonyát egy betéti társaság beltagjának, aki személyesen közreműködik a bt. tevékenységében, 2006. évben szülni fog, és TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t szeretne igényelni? Amennyiben a szüneteltetés nem megoldható, hogyan tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezen időszak alatt nem működik közre a bt. tevékenységében?

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.

Kérdés: Pontosan milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha nem akar jövedelmet felvenni, de a minimálbér után megfizetné a járulékokat? Hogyan kell elszámolni a fel nem vett jövedelmet?