Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze

Kérdés: Balesete esetén jogosult-e valamilyen ellátásra az 5 százalékos baleseti járulékot fizető, kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó balesete esetén akkor jogosult társadalombiztosítási ellátásra, ha ez a baleset üzeminek minősül.Az Eb-tv.-ben foglaltak szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] TáppénzA táppénz keresetpótló készpénzszolgáltatás.Táppénz annak jár, aki keresőképtelen, mert betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyre távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Nyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Megilleti-e a betegszabadság azt a munkavállalót, aki saját jogú öregségi nyugdíjas, és megbetegedett?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság jogintézményével a Társadalombiztosítási Levelek 11. számának 172. kérdése részletesen foglalkozik.A nyugdíjas munkavállalónak ugyanolyan feltételekkel jár a betegszabadság, illetőleg az erre az időszakra járó távolléti díj, mint a nyugellátásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Részmunkaidős munkavállaló közterhei

Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
Részlet a válaszából: […] Az egyetemi hallgató kültag jogviszonya a munkaszerződéssel történő foglalkoztatására tekintettel munkaviszonynak minősül. A munkaviszonyban álló biztosított személy munkabére – esetünkben a forgalmi jutalék – után a foglalkoztató betéti társaságnak a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálása az egyik évről a másikra áthúzódó jogviszony esetében nem okoz gondot olvasónknak, illetve hogy a biztosítási kötelezettség e kérdéses esetben megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tf-tv. 3. §-a alapján a családi gazdaságban legalább egy főnek, 2005. január 1-jétől kizárólag a családi gazdaságban kell munkát végeznie, tehát e dátumtól más munkáltatóval foglalkoztatási jogviszonyban nem állhat. Addig azonban igen, annál is inkább, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
…
83
84
85
…
90