Csökkent munkaképességű beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki heti 40 órában dolgozik saját cégében, nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és munkaképességét ötven százalékban elvesztette? Hogyan változik a helyzet, amennyiben munkaképesség csökkenése 67 százalékos? Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékokat abban az esetben, ha nem vesz fel tagi jövedelmet? A levont 4 százalék és 8,5 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, vagy csak a 18 és 11 százalékot? Hol található minderre törvényi hivatkozást?
Részlet a válaszából: […] ...társasvállalkozónak, mivel az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés nem tesz lehetővésaját jogú [Tbj-tv. 4. § f) pontja] nyugdíjat. Ebből következően – és arra a tényre tekintettel, hogy nemrendelkezik másutt heti 36 órát elérő foglalkoztatással –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Német állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett az a német állampolgár, aki Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, éves szinten átlagban 1/4 részben Magyarországon, 3/4 részben Németországban tartózkodik, és egy mérnöki tanácsadással foglalkozó kft. alapító tagja és ügyvezetője? Németországban a munkahelyéről olyan jogcímen lépett ki, hogy nyugdíjazásáig – ami még két év – fizetik utána a biztosítást, és ez alatt a 2 év alatt havonta kap a cégtől "végkielégítés címén" jövedelmet.)
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell tisztázni, hogy az érintett németügyvezetőre egyáltalán kiterjedhet-e a biztosítás Magyarországon. Az1408/71/EGK rendelet egyik legfontosabb alapelve ugyanis, hogy egy uniós állampolgára egyidejűleg csak egy országban lehet biztosított. Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Meg lehet-e váltani a magánszemélynek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig tartó időszakot? Ha igen, akkor milyen feltételekkel, maximum milyen hosszúságú időszakot, és mi ennek a folyamata?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező arra gondol, hogy egy bizonyos időszakmegváltásával az életkorára előírt öregségi nyugdíjkorhatárnál előbb mehetnyugdíjba, akkor a válasz nem, erre nem ad lehetőséget a jelenleg hatályosjogszabály.Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

1952-ben született férfi előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. október 7-én született férfi, akinek 2005. november 10-én 23 év korkedvezményre jogosító munkaideje van, és a teljes szolgálati ideje 38 év és 40 nap, figyelemmel arra, hogy 2009-től a férfiak előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 évre csökken?
Részlet a válaszából: […] ...1952. október 7-én született férfi irányadó öregséginyugdíjkorhatára a 62. életéve, melyet 2014-ben tölt be. A 23 évkorkedvezményre jogosító szolgálati idejével 4 év korkedvezményt szerzett.Ennek figyelembevételével az öregségi nyugdíjkorhatárt 2010-ben éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

1952-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba az az 1952-ben született nő, akinek ebben az évben lesz 35 éves munkaviszonya, és három gyermeket szült?
Részlet a válaszából: […] ...1952-ben született nő öregségi nyugdíjkorhatára a 62.életéve. 59 éves korától (2011) jogosult lehet előrehozott öregségi nyugdíjra,amennyiben eddig az időpontig legalább 40 év szolgálati időt szerez. Amennyibeneddig az időpontig a 40 év szolgálati ideje nincs meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

1953-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e nyugdíjba 62 éves kora előtt, és ha igen, milyen feltételekkel az az 1953-ban született nő, aki 3 gyermeket szült? Ők jelenleg 29, 25 és 14 évesek, akik közül egy fogyatékos, 100 százalékos rokkant, de már három éve külön háztartásban él?
Részlet a válaszából: […] ...1953-ban született nő öregségi nyugdíjkorhatára a 62.életéve. 59 éves korától (2012) jogosult lehet előrehozott öregségi nyugdíjra,amennyiben eddig az időpontig legalább 40 év szolgálati időt szerez. Amennyibeneddig az időpontig a 40 év szolgálati ideje nincs meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás nyugdíjba vonuló munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató nyugdíjba vonulás miatt annak az 1946. szeptember 6-án született férfi dolgozójának, akinek 44 év szolgálati ideje van, vagy csak akkor, ha a 62. évét betölti?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, haa munkáltató az Mt. 87/A § (1) bekezdés a)-g) pontja értelmében nyugdíjasnakminősül. Az Mt. 87/A § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében e törvényalkalmazása szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás GYED-en lévő munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadsága munkavállaló külön kérelmére adható. Az Eb-tv. 42/B §-ában foglalt rendelkezés értelmében agyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőlegannak megfelelő időtartamú lejártát követő napon, a gyermek 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Minimálbér elszámolása

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a keresetet az órabéres dolgozók esetében azokban a hónapokban, ha a törvényes munkaidő ledolgozása esetén sem éri el a minimálbért? Éves átlagban az óraszám figyelembevételével minden dolgozó megkapja a minimálbért (pl. 21 napos, 168 órás hónapban 55 104 forint, de 23 napos 184 órás hónapban 60 352 forint volt a munkabér).
Részlet a válaszából: […] ...munkabért időbérként vagyteljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapíthatják meg. Időbér alkalmazása esetén a díjazás a munkavégzésidőtartamához igazodik, általában meghatározott időegységre (pl. órára,hónapra) vetítve állapítják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címke:

2006. január 1-jén munkát végző dolgozó díjazása

Kérdés: Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?
Részlet a válaszából: […] ...napi pótlékra vonatkozó előírásokat. E rendelkezések értelmébenmunkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző– havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül – amunkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabére,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
1
463
464
465
556