5551 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Mi a kedvezőbb egy 1946-ban született férfi számára, aki 2006 decemberében lesz jogosult öregségi nyugdíjra, ha a 60. év betöltésekor veszi igénybe a nyugdíjat, vagy ha 2007. január 1-jétől? Az utóbbi esetben megkapja-e a szokásos nyugdíjemelést?

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy kft. ügyvezetője, aki 2008-ban betölti az 55. életévét, addigra 37 év szolgálati időt szerez, egy gyermeket szült és a céggel munkaviszonyban áll? Hogyan változik a helyzet, ha tagi jogviszonyban látja el feladatait a kft.-ben?

Kérdés: Igénybe vehet-e korengedményes nyugdíjat az az 1953-ban született nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző ötödik évtől az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig munkáltatójával megállapodást köt?

Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíja annak a nőnek, akinek a férje 1991. október 27-én halt meg, és 2005. június 23-án töltötte be az 55. évét? Hogyan kell értelmezni a Tny-tv. 53. § (2) bekezdését? "Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feléledési idő nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontjában irányadó tizenöt évet."

Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?

Kérdés: Lehet-e külföldre kérni a nyugdíj folyósítását?

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.

Kérdés: Mire kell figyelnie, és hogyan kell dokumentálnia a kifizetést annak a munkáltatónak, amely a vidékről bejáró dolgozói részére 2006. január 1-jétől a 9 forint/km összegű költségtérítést egységesen adómentesen, valamint az e fölötti összeget munkaviszonyból származó jövedelemként fizeti ki? A dolgozók a munkarendjük miatt a tömegközlekedést nem tudják igénybe venni.

Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?