TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg a jogosultsági feltételeket.Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a biztosítás tartama alatt szül. Bizonyos esetekben az anya a biztosítás megszűnését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a járulékfizetéssel. Az említett hölgy 2012-től az általános szabályok szerint biztosított egyéni vállalkozóként tett eleget (legalább a minimálbér alapulvételével) járulékfizetési kötelezettségének egészen 2013. március 31-ig. Ezt követően viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Mikortól kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti a vállalkozását?
Részlet a válaszából: […] A szünetelés első napjától, feltéve hogy egyéb jogcímen nemilleti meg az egészségügyi szolgáltatás. Ennek oka az, hogy a Tbj-tv. 8. §-aértelmében a tevékenységet szüneteltető egyéni vállalkozónak a biztosítása isszünetel.A biztosítás szünetelésének a tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azok után a munkavállalók után, akiket a munkáltató közös megegyezéssel 1-3 hónap fizetés nélküli szabadságra küldött? Megfizetheti-e a munkáltató a járulékot ezek után a munkavállalók után?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a munkaadó a munkavállaló kérésére biztosíthatfizetés nélküli szabadságot. Ennek tartama alatt azonban már az első naptólszünetel a biztosítás, és a munkavállalót e naptól nem illeti meg azegészségügyi szolgáltatás sem. Az Eb-tv. 29. § (10) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkaviszony megszüntetése igazolatlan mulasztás esetén

Kérdés: Mi lesz a munkaviszony megszűnésének napja abban az esetben, ha a munkavállaló 5 napot igazolatlanul mulaszt, ezért a munkáltató megszünteti a jogviszonyát? Meghosszabbítja-e a mulasztás a jogviszonyt, és esetleg ezzel szerez jogosultságot a munkavállaló az ellátásokra, vagy az utolsó munkában töltött nap lehet a megszűnés napja?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan mulasztás megalapozhatja a munkaviszonymunkáltató részéről történő rendkívüli felmondását. A munkáltató, illetve amunkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, haa másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34-35. §-ai lehetőséget nyújtanak a nyugellátáshozszükséges szolgálati idő, illetve szolgálati idő és az ehhez kapcsolódó,figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak, vagynem álltak biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Tévesen elutasított igénylés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Alapvető dolgokatkell ahhoz tisztázni, hogy az ügyben a legjobb megoldást segítsünk kiválasztanilevélírónk számára. A gyermek születésekor – amennyiben a biztosítási és egyébfeltételeknek megfelel – a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk biztosítása a fizetés nélküli szabadság időtartamaalatt szünetelni fog, ami – egyebek mellett – azt jelenti, hogy egyéb jogcímenvaló jogosultság hiányában egészségügyi szolgáltatásra sem lesz jogosult[Tbj-tv. 8. § a) pontja]. A Tbj-tv. 39. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Rövid biztosítási idővel rendelkező munkavállaló TGYÁS-jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra az a munkavállaló, aki 2009. január 5-től áll napi 4 órás munkaviszonyban egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónál? A munkavállaló 2009. március 2-től táppénzt igényelt, mert szeptemberben szülni fog. A munkavállaló igazolt hiányzása miatt 53 nap táppénzre jogosult, szerződése ebben a jogviszonyában 2010. január hónapig szól, de 2005. január 5-től rendelkezik egy másik 4 órás munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] Először tisztázzuk a jogosultsági kérdést.Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két évenbelül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy annakmegszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos nem sokat közölt a továbbképzésselkapcsolatos körülményekről, például hogy kötöttek-e a felek tanulmányiszerződést, ha igen, milyen feltételekkel, így nem tudni, hogy miért isszünetel az érintett ügyvezető magyarországi munkaviszonya a külfölditanulmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
1
8
9
10
11