95 cikk rendezése:
71. cikk / 95 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
72. cikk / 95 Kevés biztosítási idővel rendelkező munkavállaló ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a táppénzjogosultság letelte után az a munkavállaló, aki 2013. október 29-étől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2014. február 12-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 106 napig táppénzre jogosult?
73. cikk / 95 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés:
Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
74. cikk / 95 Közteherfizetés többes jogviszony esetén
Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
75. cikk / 95 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Mikortól kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti a vállalkozását?
76. cikk / 95 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azok után a munkavállalók után, akiket a munkáltató közös megegyezéssel 1-3 hónap fizetés nélküli szabadságra küldött? Megfizetheti-e a munkáltató a járulékot ezek után a munkavállalók után?
77. cikk / 95 Munkaviszony megszüntetése igazolatlan mulasztás esetén
Kérdés: Mi lesz a munkaviszony megszűnésének napja abban az esetben, ha a munkavállaló 5 napot igazolatlanul mulaszt, ezért a munkáltató megszünteti a jogviszonyát? Meghosszabbítja-e a mulasztás a jogviszonyt, és esetleg ezzel szerez jogosultságot a munkavállaló az ellátásokra, vagy az utolsó munkában töltött nap lehet a megszűnés napja?
78. cikk / 95 Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
79. cikk / 95 Tévesen elutasított igénylés
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
80. cikk / 95 Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?