Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Eva hatálya alá tartozó társaság beltagjának szülése

Kérdés: Kell-e fizetni valamilyen járulékot egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha gyermeket szül, és igénybe veszi a társadalombiztosítási és a családtámogatási ellátásokat? Járulékköteles tevékenységnek minősül-e, ha a könyvelőiroda alkalmazottai a beltag regisztrációja alapján küldik be a havi bevallásokat? Járulékkötelesnek minősül-e a banki megbízások, illetve a szerződések aláírása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmazza, de nyilvánvalóan társasvállalkozónak minősülő – eva hatálya alá tartozó – cég beltagjáról van szó, akiennek megfelelően jelenleg havi 131 ezer forint vagy a minimálbéralapulvételével tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének.A Tbj-tv. tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató beltag közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve tételes ehót fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató, a társasági szerződésben foglaltak szerint nem kötelezett munkavégzésre, és jövedelmet sem vesz fel? Milyen szabály vonatkozik az iskolai szünet idejére?
Részlet a válaszából: […] A járulék- és tételes egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség szempontjából "perdöntő" szerepet a személyes közreműködés kap.Ugyanis a Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a betéti társaság beltagja (és akültagja is) csak akkor minősül társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Betéti társaság beltagjának külföldi utazása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja 1 évre külföldre megy. Amennyiben Magyarországon szünetel a bt. tevékenysége, kell-e minimumjárulékot fizetnie? Nem lehet tudni, hogy külföldön ez alatt az idő alatt létesít-e munkaviszonyt, de szándékában áll.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja akkor minősül társasvállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesenközreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban teszi. A válasz érdekében tehát azt kell elsősorban tisztázni, hogyaz említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címkék:    

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy az említettbeltag milyen jogviszonyban áll a betéti társaságnál. Amennyiben– csak tulajdonos, de a társaság tevékenységében nemközreműködik, munkát nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Bt. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Köteles-e munkabért felvenni egy betéti társaság ügyvezetője, aki főállásban végzi ezt a tevékenységet? Milyen járulékot és adót kell fizetni az ügyvezető után?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony visszterhességéből következően a betétitársaság munkaviszonyban álló képviselője (ügyvezetője) részére a társaságköteles munkabért fizetni, erről a munkavállaló jogszerűen nem mondhat le. Enélkül vagy nem lehet szó munkaviszonyról (a felek tulajdonképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Végelszámoló tag járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az üzleti tevékenységet nem végző, végelszámolás alatt álló betéti társaság, amelynek végelszámolást végző tagja után semmilyen járulékot nem fizetnek? A biztosítással nem rendelkező tag a végelszámolást választott tisztségviselőként nulla forint díjazásért látja el. A vagyonfelosztási javaslat és a mérleg alapján a rendelkezésre álló pénzeszköz még a vagyoni betét visszafizetését sem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 99. §-ának (1) bekezdése értelmében a végelszámolószemélyére a cégformától függetlenül – néhány előírást kivéve – megfelelőenalkalmazni kell a Gt. 21-30. §-ában foglaltakat. Ez többek között azt is jelenti, hogy a végelszámoló avezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Beltag magán-nyugdíjpénztári tagdíja

Kérdés: Kiegészítheti-e egy betéti társaság a főállású személyesen közreműködő beltagjának a magán-nyugdíjpénztári tagdíját? Ha igen, milyen adóvonzata van ennek a juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] A személyesen közreműködő tag magán-nyugdíjpénztári tagdíjáta társaság nem egészítheti ki. Az Mny-tv. 26. § (1) bekezdése rendezi amagán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésének mértékét és módját. E szerintegyoldalú kötelezettségvállalással a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Ellátás összegének megtérítése

Kérdés: Van-e valamilyen lehetősége a méltányosságra, illetve az elengedésre annak a betéti társaságnak, amelynek az egyik alkalmazottja üzemi balesetet szenvedett, amelyben a társaság jegyzőkönyv szerint elismerte a felelősségét, mely alapján az egészségbiztosítási pénztár megküldte az ellátások teljes összegének megtérítésére vonatkozó fizetési meghagyását? A bt. nem tudja megfizetni a több mint egymillió forintos összeget.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagyfoglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha abaleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reánézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi a második gyermek után igényelt terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja egy betéti társaság beltagjának, aki első gyermekét 2004. február 27-én szülte, majd terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vett igénybe, és második gyermeke 2006. november 20-án született? A járulékfizetés alapja 125 000 forint lenne.
Részlet a válaszából: […] Főszabály, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások -táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj – összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyután a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
30
31
32
44