Ellátás gyermek betegsége esetén

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 44. §-ában foglaltak szerint keresőképtelen az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 46. §-ban foglaltak alapján a gyermek után az anya mint egyedülálló 28 naptári napon át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címke:

Keresőképtelen munkavállaló utáni minimumjárulék-fizetés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a betéti társaság munkáltatónak abban az esetben, ha egy heti 4 órás munkaviszonyban álló rokkantsági ellátásban részesülő dolgozója hónapok óta keresőképtelen, de már megszűnt a táppénzjogosultsága, a szeptember 1-jén hatályba lépő minimumjárulék--fizetésre vonatkozó szabályok viszont csak a táppénzben részesülő munkavállaló esetében adnak mentességet a minimum alól?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése csak azokra a napokra mentesít a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amely napokon a biztosítás nem áll fenn, vagy az érintett táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Gyermekápolási táppénz

Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az 5/2 munkarendben dolgozó édesanya, aki szabadságon volt hétfőtől péntekig, és gyermeke betegsége jogán keresőképtelen volt hétfő-kedd napokon, vagy a szabadság idejére ezekre a napokra nem jár táppénz? A dolgozó a betegszabadságát kimerítette. Az Mt. munkavégzés alóli mentesítésről szóló paragrafusában nem találtunk erre egyértelmű választ.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához nem az Mt. szabályait kell alkalmazni, hanem az Eb-tv. szabályait. Táppénz a keresőképtelenség tartamára járó ellátás. Keresőképtelennek kell tekinteni azt a szülőt, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Családi pótlék 20. életévét betöltött gyermek után

Kérdés: Meddig jár a családi pótlék az után a gyermek után, aki 2020. július 30-án tölti be a 20. életévét?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően a családi pótlékra a szülő annak a tanévnek a végéig jogosult gyermeke jogán, amelyben a gyermek betölti a 20. életévét. Ez alól a szabályozás alól azonban nagy mennyiségű kivétel fordul elő. A pontos válasz nagyban függ attól, hogy a gyermek melyik tanévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
Kapcsolódó címke:

GYÁP otthoni munkavégzés esetén

Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2020. március közepétől a veszélyhelyzet miatt otthonából dolgozik, és munkáltatója felé jelezte, hogy négyéves gyermeke betegsége miatt 2020. május 18-tól nem tudja ellátni a munkáját? A házi gyermekorvos a gyermek ápolására hivatkozással a keresőképtelenségét 2020. május 18-tól május 29-ig igazolta. Az igazolást a dolgozó postai úton eljuttatta a kifizetőhelyhez.
Részlet a válaszából: […] Az anya folyamatos biztosításban töltött idejéről nincs információnk, de feltételezzük, hogy az leg-alább tizenegy nap. Ugyanis táppénz a keresőképtelenség tartamára, a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosításban töltött napoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja értelmében a fizetés nélküli szabadság tartama alatt (kivéve, ha annak idejére CSED, örökbefogadói díj, GYED, GYET, GYES kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

40 év jogosultsági idő

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számolták el a GYES, az ápolási díj, illetve a GYOD idejét jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor annál az édesanyánál, aki súlyosan beteg gyermekével 10 évig volt GYES-en, és az-óta 12 és fél éve ápolási díjban, illetve GYOD-ban részesül? Az ellátás iránti kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező nem rendelkezik 30 év keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel, csupán 8 év és 168 nappal. Az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz 32 és 205 nap figyelembe vehető időt, az ellátás összegének megállapításához 33 év 1 nap figyelembe vehető időt állapítottak meg.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tny-tv. 18. §-ának (2c) bekezdése a nők kedvezményes nyugdíjához feltételként szabja a 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt, illetve 30 évet, ha az igénylőnek gyermekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó abban az esetben mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a munkaviszonyára tekintettel, amennyiben ebben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.A fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Emelt összegű családi pótlék

Kérdés: Meg fogják szüntetni az emelt összegű családi pótlékot abban az esetben, ha esedékes lenne a gyermek felülvizsgálata, de a veszélyhelyzet miatt a szakorvosi rendelőkben szünetelnek az ilyen jellegű vizsgálatok?
Részlet a válaszából: […] Emelt összegű családi pótlék, illetve bizonyos esetekben gyermekgondozási segély akkor illeti meg a kérelmezőt, ha a jogot adó gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
1
…
6
7
8
…
23