87 talált állásfoglalás a besorolás kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e egy köztisztviselő esetében az 1992. július 1-je előtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött napi 8 órás munkaviszony? Több dolgozó 1996 után létesített közszolgálati jogviszonyt, előtte tsz-tagként dolgozott. Hogyan változik a helyzet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik korábban a Ktv. hatálya alá tartoztak, de jelenleg fizikai munkavállalók, és az Mt. szabályai vonatkoznak rájuk?

Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?

Kérdés: Elláthatja-e munkaviszonyban a társaság üzletvezetését egy családi kft. két tagja (férj és feleség), akik 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és a munkaszerződésben szerepelhet-e a munkakörnél az ügyvezető megnevezés? Ki kell-e zárni taggyűlési határozatban vagy más hivatalos formában az ügyvezetői tevékenység gyakorlása alól az egyik tagot abban az esetben, ha a feleség gyermeket szül, és GYED-et, majd GYES-t igényel, vagy elegendő csak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a számára?

Kérdés: Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?

Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?

Kérdés: Egy vállalat 2008. évtől cafeteria-rendszer bevezetését tervezi. Megállapíthatják-e egységesen a munkavállalók besorolási bérének 15 százalékában az éves béren kívüli juttatási keretüket? Jogosultak lesznek-e ez alapján az adókedvezmények igénybevételére?

Kérdés: Hivatkozhat-e munkaügyi ellenőrzés az Mt. I-IV. munkaügyi kapcsolatok fejezetére és annak kiterjesztésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által abban az esetben, ha az illető gazdasági társaságnál nincs szakszervezet? Helyesen alkalmazza-e egy szakszervezettel nem rendelkező 15 fős építőipari cég az Mt. harmadik része alatti, munkaviszonyra vonatkozó fejezeteket?

Kérdés: Hány nap szabadság jár annak a köztisztviselőnek, aki első gyermekét 2002. február 6-án, a másodikat 2004. január 10-án szülte, 2002. február 6-ától 2002. július 23-ig szülési szabadságon, 2002. július 24-től 2004. január 30-ig GYED-en, 2004. február 1-jétől 2004. június 25-ig szülési szabadságon, 2004. június 26-tól 2006. január 10-ig GYED-en és 2006. január 11-től 2007. január 10-ig pedig GYES-en volt? A dolgozó éves szabadsága 34 nap, és a gyermekek után ő igényli a pótszabadságot is.

Kérdés: Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?