Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Mely utazásibérlet-juttatások tartoznak az adómentes béren kívüli juttatások közé, illetve a 400 ezer forintos összeghatárba abban az esetben, ha egy budaörsi székhelyű cég kifizeti a dolgozóinak a BKV-bérletet, a BKV környéki bérlet értékét, a MÁV-bérletet, a Volánbusz-bérletet, illetve a HÉV-bérlet költségét, mivel a dolgozók egy része vidékről vagy Budapest környékéről jár be dolgozni a cég budaörsi székhelyére. A cég a HÉV-, Volánbusz- és a MÁV-bérlet teljes árát megtéríti, nem csak a kormányrendeletben előírt 80 százalékot.
Részlet a válaszából: […] Lehetőség van arra, hogy a közigazgatási határon kívülrőltörténő bejárás bérlettérítését és a helyi utazási bérletet is adómentesenjuttassák a dolgozónak. Ugyanakkor a kétféle juttatásnak eltérő feltételeivannak, és kombinált bérlet esetében mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] Adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül az Szja-tv. 71.§ (1) bekezdésében felsorolt, a munkáltató által az Szja-tv. rendelkezéseiszerint a munkavállalónak nyújtott, jellemzően adómentes juttatások együttesértékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó telefonhasználata

Kérdés: Az 54 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell-e megfizetni a magáncélú telefonhasználat után egy többes jogviszonyú, heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében, aki a saját vállalkozásában személyes közreműködésre tekintettel nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A magáncélú telefonbeszélgetés – akár a tételesenkimutatott, akár a törvényi vélelem szerinti 20 százalék – természetbenijuttatásnak minősül. Az adóköteles természetbeni juttatások után az Szja-tv.69. § (4) bekezdése szerint 54 százalék személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Természetbeni juttatások adózása eltérő üzleti év esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a természetbeni juttatások adóját azoknál a cégeknél, amelyeknek az üzleti éve 2006. október 1-jén kezdődik? Az új szabályozások értelmében a természetbeni juttatások utáni megemelt adót a 2006. augusztus 31-ét követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. Ez minden természetbeni juttatásra vonatkozik, vagy csak a reprezentációra és üzleti ajándékra?
Részlet a válaszából: […] A természetbeni juttatásokra vonatkozó magasabb, 54százalékos adókulcs 2006. szeptember 1-jétől alkalmazandó. Eltérő hatálybalépési időpont az üzleti ajándék és a reprezentáció esetében van, ahol abban azadóévben kell először az 54 százalékos adókulcsot alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Adómentes üdülési csekk

Kérdés: 2006-ban a kifizető által nem munkavállalónak, illetve nem közeli hozzátartozó magánszemélynek adott üdülési csekk kinek a 400 000 forintos adómentes keretébe számít bele, illetve hogyan kezelendő ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekkaz Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.3. és 9.1. pontjai alapján kifizetőijuttatás, ezért az nemcsak munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatóadómentesen, hanem akár a társaság tagjának, illetve a munkavállaló, taghozzátartozójának is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszából: […] Valóban e tekintetben is változik az Eho-tv. 2007. január1-jétől kezdődően az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintotmeghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai

Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2006/24. adózási kérdés:"Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónáladómentes juttatásnak minősül a munkáltató által munkavállalónak az adóévbenadott, a törvényben meghatározott juttatások együttes értékéből legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Adómentes juttatások

Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak adott juttatások mértéke és köre amunkáltató döntése, vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodásánakeredménye. Ezért a munkáltató dönthet úgy, hogy az általános, általa juttatottkereten felül a dolgozók egy csoportjának további juttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] A két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
…
13
14
15