Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendezi az adómentes béren kívülijuttatásokkal kapcsolatos adózási szabályokat. Az adómentesen adható bérenkívüli juttatások évi 400 ezer forintos keretébe tartozó juttatások tételesfelsorolását is ez a rendelkezés tartalmazza. Az Ön által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletében található adómentestermészetbeni juttatások – étkezés, üdülés, számítógép, internet, csekélyértékű ajándék stb. – adómentessége szempontjából közömbös, hogy a juttatásbanminden dolgozó, vagy csak a dolgozók egy csoportja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Ellopott utazási bérlet pótlása

Kérdés: Biztosíthatja-e újra adómentesen a helyibérlet-támogatást a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalójától ellopták a cafeteria keretében juttatott éves BKV-bérletet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.34. pontja alapján amunkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónakingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyiutazására szolgáló bérlet formájában megszerzett bevétel adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Mobilinternet adómentessége

Kérdés: Beletartozhat-e a cafeteria-rendszerbe, és juttatható-e adómentesen a hordozható számítógéphez csatlakoztatható USB adatkártya, amellyel a vállalkozás vezető beosztású munkavállalói bárhol hozzáférhetnek az internethez? A társaságnál a cafeteria keretében minden munkavállaló választhatja az otthoni internet-hozzáférést.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján amunkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat -különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalása, a modem biztosítása– adómentes juttatásnak minősül. A 2003/131. Adózási kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] Valóban jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, hogy munkáért munkabér jár. Ezért amunkáltatónak a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékekéntelsősorban bért kell adnia, a természetbeni juttatás akár adómentes, akáradóköteles, csak kiegészítő jellegű lehet.Adózási szempontból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria-rendszer kialakítása

Kérdés: Egy vállalat 2008. évtől cafeteria-rendszer bevezetését tervezi. Megállapíthatják-e egységesen a munkavállalók besorolási bérének 15 százalékában az éves béren kívüli juttatási keretüket? Jogosultak lesznek-e ez alapján az adókedvezmények igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az egyes munkavállaló csoportok természetbenijuttatási keretének meghatározásakor eltérő nagyságú keretet is alkalmazhat.Ilyen helyzet alakul ki akkor is, amikor a cafeteriakeretet a bér százalékábanhatározzák meg. Ez a módszer alkalmazható, a cafeteria-rendszerben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
Részlet a válaszából: […] A válasz megfejtéséhez az Szja-tv. 10. §-ából kiindulvajuthatunk el, melynek értelmezését az AEÉ 2004. évi 10. számában megjelentadózói kérdésre adott válasz is segíti.Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése szerint béren kívülijuttatásnak az adóévben biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
1
12
13
14
15