250. Társadalombiztosítási Levelek / 2013. december 17.
TARTALOM

Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?

Keletkezik társas vállalkozói jogviszonya egy kft. ügyvezetőjének, aki egy másik cégnél heti 30 órás munkaviszonyban áll, ahol a jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét? Elegendő ez a magas jövedelem ahhoz, hogy ügyvezetőként mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?

Milyen szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató, amelyik 2013. október 1-jétől végzős egyetemi hallgatókat foglalkoztat részmunkaidőben, akik valószínűleg korábban nem rendelkeztek biztosítási idővel? Amennyiben igénybe vehető valamilyen kedvezmény, érvényesíthető visszamenőlegesen is?

Hogyan történhet egy egyházi intézmény fenntartásában működő óvodában a hitoktatást tartó lelkész foglalkoztatása? Milyen járulékvonzata lesz ennek a foglalkoztatásnak, illetve alkalmazható ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad?

Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?

Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy bruttó 150 000 forint havibérrel rendelkező munkavállaló 2013. június 27-től 15 nap betegszabadságon, majd 2013. július 17-től táppénzen volt, a munkáltató július hónapra levonta tőle a 20 000 forint összegű gyermektartást, amit közölt az OEP-pel, de ennek ellenére az adott hónapban a táppénzből is levonásra került 9205 forint ezen a címen? Amennyiben a munkavállaló teljes hónapban dolgozik, a nettó munkabére 98 250 forint, amelyből a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 20 000 forint összegű gyermektartás kerülhet levonásra. Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a többletként levont összeget?

Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Igénybe veheti nagyszülőként a GYES-t egy rokkantsági ellátásban részesülő személy? Amennyiben igen, akkor a kereseti korlát meghatározásánál figyelembe kell venni az ellátás összegét, tekintettel arra, hogy nyugdíjjárulékot vonnak belőle?

Melyik naptól jár a táppénz abban az esetben, ha a munkavállaló betegszabadságának utolsó napja 2013. október 25. péntekre esik? A munkavállaló 2013. október 4-től október 31-ig volt keresőképtelen.

Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?

Mit tehet a szülő abban az esetben, ha a gyermek tankönyvellátásának Magyar Államkincstárnál történő igazolásához az iskola ragaszkodik, a Kincstár viszont nem adja ki azt?

Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?

Milyen juttatásokra lesz jogosult, illetve adható-e valamilyen juttatás annak a munkavállalónak, aki 7 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2013. december 25-én nyugdíjba vonul? A munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel kerül sor.

Jogosult 15 százalékos éjszakai pótlékra az a munkavállaló, aki hétfőtől péntekig mindennap 5.00 órától 7.00 óráig és 16.00 órától 18.00 óráig tartó, azaz osztott munkaidőben dolgozik? A jogszabályban előírt egyórai munkavégzést naponta vagy havonta kell vizsgálni?

Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?

Milyen feltételekkel vehető igénybe az adóhatóság telefonos információs rendszere, és milyen ügyek intézhetők ilyen módon?