Találati lista:
1261. cikk / 1617 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
1262. cikk / 1617 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
1263. cikk / 1617 Munkabér meghatározása külföldi fizetőeszközben
Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet euróban meghatározni és kifizetni forint helyett?
1264. cikk / 1617 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló
Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?
1265. cikk / 1617 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: A tényleges jövedelem, vagy a 2008. évi minimálbér lesz-e a gyermekápolási táppénz alapja, mivel nincs a biztosítottnak a számítási időszakban 180 napi pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme? Egy biztosított 1999. július 15-től jelenleg is munkaviszonyban áll. 2005. október 16-tól 2006. április 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyben, 2006. április 2-től 2007. szeptember 2-ig GYED-ben, 2007. szeptember 3-tól GYES-ben részesül, a GYES folyósítása mellett napi 8 órában dolgozik, és 2008. január 30-tól 2008. február 5-ig GYÁP-ot igényel. 2007. január 1-jétől 2008. január 29-ig a munkabére 451 305 forint.
1266. cikk / 1617 Rokkantnyugdíjas beltag jogállása
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?
1267. cikk / 1617 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
1268. cikk / 1617 Munkavállalók állományban tartása
Kérdés: Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?
1269. cikk / 1617 Éjszakai műszakban dolgozó munkavállaló pótlékai
Kérdés: Milyen mértékű pótlékot kell fizetni egy megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál állandó éjszakai műszakban foglalkoztatott dolgozó részére, akinek a munkaideje 20.00 órától 8.00 óráig tart? Amennyiben ez a dolgozó munkaidő-beosztása szerint december 24-én 20.00 órától 25-én reggel 8.00 óráig dolgozik, akkor jár-e neki a munkaszüneti napi pótlék 25-ére, és ha igen, milyen mértékben? A munkáltatónál több műszakos munkarend van.
1270. cikk / 1617 Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása
Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
