2006. január 1-jén munkát végző dolgozó díjazása

Kérdés: Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezések értelmébenmunkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző– havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül – amunkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabére,– teljesítménybérrel vagy órabérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett juttatásról van szó,hiszen az érintett a 13. havi munkabérre 2004 októberében lett volna jogosult.Ilyen esetben a járulékszabályok alapelve, hogy a foglalkoztató késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni: azaz munkaviszonybanvagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket. Ez aztjelenti, hogy javadalmazását munkabérnek vagy megbízási díjnak kell tekinteni,de semmi esetre sem tagi jövedelemnek.Munkaviszony esetén feltétel nélkül kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Készenléti idő nyilvántartása

Kérdés: Egy megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál 24/48 órában dolgoznak a munkavállalók. Milyen munkajogi szabály írja elő a készenléti idő nyilvántartását, illetve megkülönböztetését?
Részlet a válaszából: […] ...van szó.Az Mt. 148. §-ában foglalt rendelkezések értelmébenkészenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának megfelelő munkabér jár. Haa készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívülimunkavégzés időtartamára a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Felmondás alatt álló dolgozó betegsége

Kérdés: Jogosult-e felgyógyulása után a felmentésre az a felmondás alatt álló dolgozó, akivel úgy állapodott meg a cég, hogy a felmondási idő felét ledolgozza, a másik felében felmentik a munkavégzés alól, azonban a munkában töltendő idő alatt megbetegedett, és a hátralévő időt betegállományban tölti?
Részlet a válaszából: […] ...felmentés időtartamára a munkavállalótátlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra azidőre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt amunkavégzés alól végleg felmentették, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Végelszámolás alatt álló cég dolgozójának járandóságai

Kérdés: Milyen járandóságok illetik meg azt a 2006. szeptember 15-éig GYED-ben részesülő kismamát, akinek a munkáltatója végelszámolással megszűnik? A dolgozó a végelszámolásról megkapta az értesítést.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összegetkell kifizetni, kivéve ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alólimentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult.A végkielégítésre vonatkozó előírásokat az Mt. 95. §-ában foglaltrendelkezések határozzák meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

GYED alapja

Kérdés: Egy 2003. január 2-ától munkaviszonyban álló nő 2005. szeptember 12-étől táppénzben részesül. Táppénzének az alapja a 2004. január 1-jétől december 31-éig elért egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme. 2005. szeptember 17-én szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt igényel, amelynek alapja megegyezik a táppénzalappal, tehát szintén a 2004. évi jövedelem. 2006. március 3-ától GYED-et fog igényelni. Mi lesz a GYED alapja, ha a besorolási bére havi 81 900 forint?
Részlet a válaszából: […] ...mert ha van, akkor a számítási időszak a 2005. év. Tekintettel arra,hogy a biztosított 2005. évben, január 1-jétől szeptember 11-éig munkabérbenrészesült, ezért 254 napi egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmelrendelkezik (egyéb kieső időt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy több éve egyéni vállalkozóként működő személy 2004. január 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített, havi 800 000 forint munkabérért. Munkaviszonyát 2005. január 27-én azonnali felmondással megszüntette a cég, 2005. január 28-ától keresőképtelen beteg lett, és 90 napig – passzív jogon – táppénzben részesült. Felgyógyulását követően főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizette a minimálbér után a járulékokat, majd 2005 októberében ismét megbetegedett. Milyen jövedelem alapulvételével lesz jogosult táppénzre? Mi lesz a táppénz alapja abban az esetben, ha a vállalkozó 2005-ben ismét munkaviszonyt létesít, és még ebben az évben újra keresőképtelen beteg lesz?
Részlet a válaszából: […] A naptári éven belül ismételten keresőképtelenné váltbiztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napiátlaga alapján kell megállapítani, abban az esetben, ha:– a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelenségeelső napját magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott munkavállaló járulékának visszaigénylése

Kérdés: Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.
Részlet a válaszából: […] Igen. A 2005. évi LXXIII. tv. 10. § (3) bekezdése értelmébenaz érintett fiatalemberrel kapcsolatos járulékkedvezményekre a kilenc hónaposfoglalkoztatás megvalósulásáig, de legkésőbb 2006. július 1-jéig afoglalkoztatás megkezdésének időpontjában hatályos szabályokat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.
1
126
127
128
148