Találati lista:
1501. cikk / 1813 Internet-hozzáférés biztosítása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, illetve a munkavállalót abban az esetben, ha egy kft. a munkavállalóinak (alkalmazott, munkavállaló ügyvezető) ingyenes internet-hozzáférést fizet elő, és a számlát a munkáltató nevére állítják ki? Az internetet teljes mértékben személyes célokra használják.
1502. cikk / 1813 Külföldi munkavállalók szálláshelyének közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha egy kft. a külföldi munkavállalási engedéllyel rendelkező dolgozói részére a saját tulajdonában lévő ingatlanokban szálláshelyet ad?
1503. cikk / 1813 Magyar kft. munkavállalóinak svédországi munkavégzése
Kérdés: Milyen előírásokat kell alkalmaznia annak a Magyarországon bejegyzett kft.-nek, amelyik Svédországban családi házakat kíván építeni munkaviszonyban alkalmazott magyar munkavállalókkal? A dolgozók 2005-ben 3 hónapot, 2006-ban 10 hónapot tartózkodnának Svédországban. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség?
1504. cikk / 1813 Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei
Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
1505. cikk / 1813 Evás vállalkozó osztalékának közterhei
Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
1506. cikk / 1813 Végelszámoló kültag közterhei
Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
1507. cikk / 1813 Németországi munkavégzés szolgálati időként történő elismerése
Kérdés: Be lehet-e számítani a szolgálati időbe az EU-csatlakozás előtt Németországban tanuló diák ottani munkavégzését?
1508. cikk / 1813 Nyugdíj alapját képező jövedelem
Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
1509. cikk / 1813 Nyugdíjjárulék visszaigénylése nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén
Kérdés: Vissza lehet-e igényelni a levont nyugdíjjárulékokat a visszamenőleg igényelt öregségi nyugdíj esetén akkor is, hogyha nem 6 hónapra, hanem csak 2 vagy 3 hónapra visszamenőlegesen kérték az ellátás megállapítását? Az eddig kapott információk alapján ez csak 6 hónapra visszamenőlegesen igényelt nyugdíj esetén lehetséges, de a törvényben nem található erről külön rendelkezés. Melyik nyomtatványon kell igényelni a visszajáró járulékokat?
1510. cikk / 1813 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
