Találati lista:
1. cikk / 57 Magyar megbízás romániai munkaviszony mellett
Kérdés: Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?
2. cikk / 57 Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása
Kérdés:
Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
3. cikk / 57 Ukrán munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az az ukrán állampolgárságú munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi hatórás munkaviszony keretében, Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, viszont 2025. október 6-tól 2025. december 31-ig volt magyar munkaviszonya, illetve ezt megelőzően az igazolása alapján többévi ukrán biztosítási ideje? A dolgozó 2026. május 14-ére várja gyermeke születését.
4. cikk / 57 SZÉP-kártya-juttatás visszamenőlegesen
Kérdés: Adhat SZÉP-kártya-juttatást a munkáltató a 2025. évi rekreációs keretösszeg terhére annak a munkavállalójának, aki csak idén nyitotta meg a SZÉP-kártya-bankszámlát, vagy ez az utalás már a 2026-os évet terheli?
5. cikk / 57 CSED és GYED igénylése ismeretlen állampolgárságú gyermek után
Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?
6. cikk / 57 Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés:
Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
7. cikk / 57 Ukrán munkavállalók szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re mindkét ukrán állampolgárságú kismama az alábbi esetben? Az egyik kismama Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, 2024. július 22-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, ukrán biztosítási időt igazolt 2020-tól 2023. december 31-ig, és 2025. április 28-án szült. A másik kismama 2024. október 1-től áll munkaviszonyban, állandó lakhelye Ukrajnában van, Magyarországon csak szálláshellyel rendelkezik, előző munkaviszonya Magyarországon 2024. február 5-től 2024. április 30-ig állt fenn, ezt megelőzően 2019-től 2023. december 31-ig Ukrajnában dolgozott, és 2025. május 16-án szült.
8. cikk / 57 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
9. cikk / 57 Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
10. cikk / 57 Ügyvezető üzleti utazása
Kérdés: Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.
