1816 talált cikk a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?

Kérdés: Szüneteltethető-e a tevékenysége annak a kft.-nek, amelynek sem bevétele, sem kiadása nincs?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy indiai állampolgár egy magyar vállalathoz jön egyéves kiküldetésbe, amely szeretne hozzájárulni az áttelepüléssel járó költségekhez? A munkabért és az egyéb juttatásokat a kiküldő cég fizeti, és az áttelepülési költséget is továbbszámlázzák a részükre. Van-e valamilyen egyezmény a kettős adózás elkerülésére, illetve van-e valamilyen speciális szabályozás erre az esetre?

Kérdés: Hogyan alakul a betéti társaság tulajdonosának jogviszonya a cégalapítástól napjainkig az alábbi esetben? Egy 2003 óta folyamatos heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2005. szeptember 23-án alapított egy betéti társaságot, amelyben üzletvezetőként, illetve személyesen közreműködő beltagként szerepel, és 2005. december 13-ig személyesen közreműködött, de jövedelmet nem vett fel, ezért járulékot sem fizetett.

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Kérdés: Jogosult-e ápolási díjra az egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan befolyásolja ez a járulékfizetési kötelezettségét, tekintettel arra, hogy "fizetés nélküli szabadságon" lesz?

Kérdés: Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe venni?

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a megbízási díj után abban az esetben, ha az összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, és a megbízottnak van főállású munkahelye, ahol biztosított? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a megbízott semmilyen biztosítással járó jogviszonnyal nem rendelkezik? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik esetben?