Találati lista:
1771. cikk / 2178 Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
1772. cikk / 2178 Járulékalapot képező jövedelem bejelentése
Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
1773. cikk / 2178 Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
1774. cikk / 2178 Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
1775. cikk / 2178 Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
1776. cikk / 2178 Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
1777. cikk / 2178 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai
Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
1778. cikk / 2178 Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében
Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
1779. cikk / 2178 Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
1780. cikk / 2178 Könyvvizsgáló jogállása
Kérdés: Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
