Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező tag ügyvezető képezett, aki csak társasvállalkozóként lehetett ügyvezető.Tekintve, hogy akérdésben említett ügyvezetők egyike sem rendelkezett 50 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és abiztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz elegetbejelentési, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv.szeptember 1-jétől az egyéni vállalkozókra vonatkozóan is bevezette a 125 ezerforintos minimum-járulékalapot. Nem érinti e kötelezettség:– a heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezőket,– a nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 27. §-a értelmében a kiegészítő tevékenységetfolytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a személyes közreműködésretekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelem (tagi jövedelem), delegalább havi 125 ezer forint – az Art. 17/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésbenfeltételezhetően heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező társas vállalkozórólvan szó, aki a társas vállalkozásban személyes közreműködésére tekintettelkapott járulékalapot képező jövedelme után egyéni járulékként – anyugdíjjárulék mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék2006. szeptember 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozók által, illetve után eddig fizetett 5 százalékos mértékű balesetijárulékot váltja fel.A módosítás csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...tagsági viszonyából származó jövedelemre szert tesz-e vagysem. Ez azért lényeges körülmény, mert a kiegészítő tevékenységű társasvállalkozó (ilyennek minősül a betéti társaság nyugdíjas tagja is) utánjárulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaságtagja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben társas vállalkozóról van szó. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az Szja-tv.7. § (1) bekezdés k) pontja csak a munkaviszonyban álló dolgozó számára teszilehetővé – bizonyos összeghatárig – az adómentes önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Könyvvizsgáló jogállása

Kérdés: Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében kötelező a könyvvizsgálat – akövetkező bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezetővállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy másjogszabály előírásai szerint nem kötelező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
177
178
179
218