Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyta gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküliszabadságnak [Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Órabéres munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az órabérben dolgozó munkavállalók szabadságát? Mennyi szabadság jár éves szinten annak a rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalónak, aki órabérben dolgozik, nem rendszeresen napi 4 órát?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 26. §-ában foglaltrendelkezés értelmében az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociálisjáradékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantságinyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Milyen munkakör minősülhet készenléti jellegű munkakörnek, milyen speciális munkajogi rendelkezések kapcsolódnak a készenléti jellegű munkakörhöz?
Részlet a válaszából: […] 2007. július 1-jét megelőző időszakban az Mt. konkrétan akészenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit nem határozta meg, a készenlétijellegű munkakör jellemzőit, tartalmi elemeit a jogalkalmazói, illetveítélkezési gyakorlat határozta meg. Készenléti jellegűnek volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekébenmindenekelőtt a fennálló jogviszonyokat kell tisztáznunk.Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Biztonsági őrök készenléti jellegű munkaköre

Kérdés: Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?
Részlet a válaszából: […] A vagyonőr, biztonsági őr a FEOR-besorolás szerint az 5366.alá tartozik. E munkakör betöltéséhez szakképzettség szükséges. A szakképesítésOKJ-száma 31 861 01, amiből szintén kiderül, hogy középszintű szakképesítésrőlvan szó, amely alapfokú iskolai végzettségre épül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Rokkantnyugdíjas beltag jogállása

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. 30. §-ának (5) bekezdése értelmében a 2007. december31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátás mellettikeresőtevékenység korlátozására 2008. december 31-ig még a korábbi szabályokat(Tny-tv. 30. §) kell alkalmazni. E szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Rokkantnyugdíjas munkavállalása

Kérdés: Valóban szüneteltetnie kell-e a nyugdíját annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak, aki 2006. szeptember 8-tól részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2008. január elsejével a Tny-tv. több rendelkezése ismódosult. Többek között a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezések is,amelyek érintették a keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat is. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a nyugellátást 2008.január 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. átmeneti szabályai között találjuk a felvetettprobléma megoldását. Az említett jogszabály 30. §-ának (5) bekezdése értelmébena 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél anyugellátás melletti keresőtevékenység korlátozására 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Magyar munkavállaló indiai munkavállalása

Kérdés: Egy német tulajdonú magyarországi telephellyel is rendelkező cég magyar állampolgárságú teljes munkaidős munkavállalója a magyarországi részlegnél dolgozik 2008. március 31-ig, majd április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon lesz, mert ugyanezen német tulajdonú cég indiai részlegénél fog dolgozni. Mi a teendője a munkavállalónak, hogy ettől az időponttól is biztosított legyen, és szolgálati időt szerezzen? Létezik-e indiai-magyar egyezmény, amely szabályozza a két ország közötti adózás és járulékfizetés módját?
Részlet a válaszából: […] Indiával hazánknak szociálpolitikai megállapodása nincs, ígyaz érintett munkavállaló társadalombiztosítási jogállására teljes mértékben azáltalános szabályokat kell alkalmazni. (Az Indiával hatályos 2005. évi CXLIV.tv.-nyel kihirdetett, kettős adóztatás elkerülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

GYED folyósításának megszüntetése

Kérdés: Kérheti-e a GYED folyósításának megszüntetését, illetve ha elhelyezkedik, és 2 hónap múlva ismét kéri a GYED folyósítását, ezzel megszerzi-e az ismételt szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre és a GYED-re a jogosultságot az az édesanya, aki 2005. áprilisig nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, 2005. július 20-tól 2006. december 31-ig határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazták, és 2006. december 19-én szült? A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül, és második babát szeretne.
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy az anya a gyermekgondozási díjfolyósításának megszüntetését kérje, és munkaviszonyt – biztosításra kötelezettjogviszonyt – létesítsen. A munkaviszonya lehet határozott vagy határozatlanidejű.Arra is van lehetősége, hogy a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
1
25
26
27
38