Garantált bérminimum

Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 144. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébena munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabért és a 17. § (1) bekezdésb) pontja szerinti garantált bérminimumot, ezek hatályosságát – figyelemmel a17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Magasabb járulékalap bejelentése

Kérdés: Bejelentheti-e egy cég a minimálbér kétszeresének megfelelő összeggel azt a munkavállalóját, akinek tényleges munkabére havi 60 ezer forint? Ellátási alapot képez-e ez a magasabb összeg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett 60 ezer forintos munkabérből arrakövetkeztetünk, hogy a munkavállaló foglalkoztatására részmunkaidőben kerülsor. A minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség (amilényegében lehetőséggé "enyhült") teljes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje

Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Fizetés nélküli szabadság GYES ideje alatt dolgozó munkavállaló esetében

Kérdés: Kell-e fizetés nélküli szabadságot kérnie annak az édesapának, aki GYES-t igényel a gyermek 2 éves korától, de továbbra is dolgozik a foglalkoztatójánál teljes munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A Cst. célja a családok szociális biztonságának elősegítése,illetve a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése. A törvény meghatározza acsaládtámogatási ellátások rendszerét, jogosultsági feltételeit, illetve azellátások elbírálásának és folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája

Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidőmértéke napi 8, heti 40 óra. A teljes munkaidő tartamát általában törvényhatározza meg, ezért szokásos törvényes munkaidőnek is nevezni.Az Mt. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettőleltérő megállapodás érvénytelen.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyta gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküliszabadságnak [Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Órabéres munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az órabérben dolgozó munkavállalók szabadságát? Mennyi szabadság jár éves szinten annak a rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalónak, aki órabérben dolgozik, nem rendszeresen napi 4 órát?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 26. §-ában foglaltrendelkezés értelmében az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociálisjáradékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantságinyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Milyen munkakör minősülhet készenléti jellegű munkakörnek, milyen speciális munkajogi rendelkezések kapcsolódnak a készenléti jellegű munkakörhöz?
Részlet a válaszából: […] 2007. július 1-jét megelőző időszakban az Mt. konkrétan akészenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit nem határozta meg, a készenlétijellegű munkakör jellemzőit, tartalmi elemeit a jogalkalmazói, illetveítélkezési gyakorlat határozta meg. Készenléti jellegűnek volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekébenmindenekelőtt a fennálló jogviszonyokat kell tisztáznunk.Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.
1
25
26
27
38