Találati lista:
1. cikk / 386 Angol munkaviszonyban álló magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?
2. cikk / 386 Nevelőszülő kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy nev-előszülő? A Kata-tv. nem tartalmazza a munka-viszony fogalmát, a Tbj-tv. alkalmazásában – az érintett tudomása szerint – a nevelőszülői jogviszony teljes munkaidős munkaviszonynak minősül, az Flt. alapján viszont nem tekinthető keresőtevékenységnek. Melyik törvényi értelmezést kell figyelembe venni ebben az esetben?
3. cikk / 386 Kormányzati szolgálati jogviszony
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személynek, ha nem ért egyet a munkáltató eljárásával, amely szerint egyoldalú szerződésmódosítással lecsökkentette négy órára a korábbi nyolcórás munkaidejét, amellyel együtt jár a jövedelme csökkenése is? A munkáltató álláspontja szerint ez jogszerű és megteheti.
4. cikk / 386 Szabadság mértéke
Kérdés: Megfelel a hatályos munkajogi szabályozásnak a munkáltató által alkalmazott alábbi számítási módszer, különös tekintettel arra, hogy a munkaszerződés szerinti napi munkaidő és a tényleges beosztás szerinti munkaidő eltér egymástól? A munkavállaló munkaszerződése szerint napi 8 órás teljes munkaidőben áll foglalkoztatásban, ugyanakkor a gyakorlatban folyamatos, 12 órás műszakrendben dolgozik. A részére az előző évről 15 munkanap ki nem adott szabadság maradt fenn, a tárgyévre pedig további 22 munkanap szabadság illeti meg, így összesen 37 munkanap szabadsággal rendelkezik. A munkáltató a szabadság mértékét órás átszámítással módosította, az alábbi módszer szerint: 37 nap szorozva 8 órával, majd az így kapott 296 órát elosztotta 12 órával, és ennek eredményeként 25 munkanap szabadságot állapított meg.
5. cikk / 386 Alapbér
Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
6. cikk / 386 Tartós megbízási jogviszony
Kérdés:
Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
7. cikk / 386 Keresőképesség pihenőnapon
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumközterhet a 2025. augusztus 30–31. napokra abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025. augusztus 1-től augusztus 29-ig táppénzben részesült, és az orvos 2025. augusztus 30-tól (szombattól) keresőképesnek minősítette? A dolgozó havibéres, teljes munkaidős, 5/2 munkarendben dolgozik.
8. cikk / 386 Egészségügyi szolgálati jogviszony szolgálati járandóság mellett
Kérdés: Valóban elveszítheti a szolgálati járandóságra való jogosultságát az a személy, aki jelenleg az ellátás mellett napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy egészségügyi intézményben, és ősztől lehetősége lenne teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére?
9. cikk / 386 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
10. cikk / 386 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
