Találati lista:
131. cikk / 151 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
132. cikk / 151 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
133. cikk / 151 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Hány fő tartós foglalkoztatása esetén kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesíteni? Hány hónapon keresztül kell tartósan a létszámot elérni? A létesítéssel kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?
134. cikk / 151 Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze
Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
135. cikk / 151 Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén
Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
136. cikk / 151 Baleseti jegyzőkönyv
Kérdés: Üzemi baleset esetén kötelező-e az OEP által kiadott baleseti jegyzőkönyvet használni, amelynek nyomdai ára 7500 forint/10 db, vagy más is használható erre a célra?
137. cikk / 151 Kifizetőhely létesítése
Kérdés: Mennyi időn belül köteles kifizetőhelyet létesíteni és működtetni a munkáltató abban az esetben, ha munkavállalóinak száma meghaladja a 100 főt?
138. cikk / 151 Tb-kifizetőhelyi költségtérítés
Kérdés: Előírja-e valamilyen jogszabály, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a költségtérítés 1 százalékát kifizessék az ügyintézőnek, vagy a munkáltató döntésétől függ ez a kifizetés?
139. cikk / 151 Kifizetőhely tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Keresőképtelenség esetén milyen tájékoztatási kötelezettsége van a kifizetőhelynek az orvos és a beteg felé?
140. cikk / 151 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
