140 cikk rendezése:
1. cikk / 140 Keresőképtelenségi igazolás továbbítása
Kérdés: Helyesen értelmezi a kifizetőhely a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdését, hogy a biztosított csak abban az esetben adhatja le a keresőképtelenségről szóló igazolását elektronikusan, ha ő is elektronikusan kapta meg az orvostól, amennyiben viszont az igazolás kiállítása papíralapon történt, akkor a papíralapú igazolást kell leadni? Mit jelent a kormányrendelet értelmében az elektronikus út: a papíralapú igazolás egyszerű beszkennelését, vagy azonosításra alkalmas, azaz bélyegzővel ellátott digitalizált dokumentumot?
2. cikk / 140 Határozat ellátás továbbfolyósításáról
Kérdés: Kötelező határozatot hozni a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az alábbi esetben? A foglalkoztató új munkavállalója az előző foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyétől passzív alapon gyermekgondozási díjban részesült. Jelenlegi foglalkoztatójához való belépéskor a GYED továbbfolyósításához szükséges valamennyi iratot leadta (kérelem a GYED továbbfolyósítására és az előző kifizetőhely igazolása a GYED folyósításának időtartamáról). A Magyar Államkincstár honlapjára 2025. március 12-én felkerült egy határozatminta „Határozat ellátás továbbfolyósításáról” elnevezéssel, de az aktuális kifizetőhelyi tájékoztató alapján a kifizetőhely úgy értelmezi, hogy a határozathozatal csak opcionális és nem kötelező, mivel alapmegállapításra nem kerül sor.
3. cikk / 140 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
4. cikk / 140 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: Kötelező a kifizetőhelynek használnia a papíralapú nyomtatványokat a kifizetőhelyi munka során, vagy használható mindenre a számítógépes program, amely egyébként minden szükséges adatot tartalmaz, és valamennyi szükséges nyomtatvány előállítására alkalmas?
5. cikk / 140 Táppénz kezdőnapja
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
6. cikk / 140 Munkavállalás passzív GYED-ben
Kérdés: Vállalhat munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy édesapa abban az esetben, ha jelenleg GYED-ben részesül, amelyet a korábbi munkáltatója által üzemeltetett kifizetőhely folyósít a gyermek kétéves koráig, 2025. március 20-ig?
7. cikk / 140 30 év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: Jogosult 2024-ben a teljes évre a 30 év alatti anyák kedvezményére egy 1994. augusztus 12-én született munkavállaló, akinek a gyermeke 2024. június 4-én született, jogosult a családi adókedvezményre, és azt is igénybe vette? A dolgozó jelenlegi munkaviszonya 2020. február 24-én kezdődött, 2024. június 12-től csecsemőgondozási díjat kapott, és 2024. november 27-től GYED-ben részesül? A dolgozó munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
8. cikk / 140 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
9. cikk / 140 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
10. cikk / 140 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Van valamilyen előírás arra, hogy hány társadalombiztosítási ügyintézőt kell foglalkoztatnia annak a cégnek, amelynek a létszáma tartósan meghaladja a 100 főt, és ezért társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell létesítenie? Elláthatja a feladatokat egyetlen ügyintéző ebben az esetben?
