136 cikk rendezése:
1. cikk / 136 Táppénz kezdőnapja
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
2. cikk / 136 Munkavállalás passzív GYED-ben
Kérdés: Vállalhat munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy édesapa abban az esetben, ha jelenleg GYED-ben részesül, amelyet a korábbi munkáltatója által üzemeltetett kifizetőhely folyósít a gyermek kétéves koráig, 2025. március 20-ig?
3. cikk / 136 30 év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: Jogosult 2024-ben a teljes évre a 30 év alatti anyák kedvezményére egy 1994. augusztus 12-én született munkavállaló, akinek a gyermeke 2024. június 4-én született, jogosult a családi adókedvezményre, és azt is igénybe vette? A dolgozó jelenlegi munkaviszonya 2020. február 24-én kezdődött, 2024. június 12-től csecsemőgondozási díjat kapott, és 2024. november 27-től GYED-ben részesül? A dolgozó munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
4. cikk / 136 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
5. cikk / 136 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
6. cikk / 136 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Van valamilyen előírás arra, hogy hány társadalombiztosítási ügyintézőt kell foglalkoztatnia annak a cégnek, amelynek a létszáma tartósan meghaladja a 100 főt, és ezért társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell létesítenie? Elláthatja a feladatokat egyetlen ügyintéző ebben az esetben?
7. cikk / 136 Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben
Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
8. cikk / 136 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
9. cikk / 136 Passzív jogon folyósított CSED
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a tb-kiskönyv kitöltése során a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a CSED folyósítása alatt megszűnt? Hogyan tudja bejegyezni a kifizetőhely a passzív jogon folyósított ellátást, ha a munkavállaló nem juttatja azt vissza? A passzív jogon fizetett ellátások fizetési határidejére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állományban lévő dolgozók esetében?
10. cikk / 136 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
