Találati lista:
111. cikk / 144 Nem rendszeres jövedelmek osztószáma
Kérdés: Valóban változott-e a nem rendszeres jövedelem napi átlagának számítási szabálya baleseti táppénz összegének megállapítása esetén? Mi lesz a nem rendszeres jövedelmek osztószáma annak a dolgozónak az esetében, aki 2009. január 14-én balesetet szenvedett, e naptól jelenleg is keresőképtelen beteg, és 2008. december hónapra a 216 000 forint összegű munkabérén túl 42 500 forint túlóra díjat, 182 000 forint II. félévre járó prémiumot, és 120 000 forint karácsonyi jutalmat is kapott? A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
112. cikk / 144 Kilépett dolgozó GYÁP-ja
Kérdés: Meddig köteles a munkahely elfogadni a táppénzes papírokat? Jogosult lesz-e táppénzre az az édesanya, akinek 2008. október 31-én megszűnt a munkaviszonya, és 2008. november 10-étől 15-éig hatéves fia betegsége miatt otthon volt?
113. cikk / 144 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Mely törvény írja elő, hogy a foglalkoztatónak mikor kell kifizetőhellyé válnia? Milyen létszámmal, illetve egyéb paraméterekkel kell rendelkezni a kifizetőhellyé váláshoz?
114. cikk / 144 Családtámogatási ellátások
Kérdés: Milyen családtámogatási ellátásokat igényelhet, és hogyan az a házaspár, akiknek megszületett az első gyermeke?
115. cikk / 144 Adójóváírás passzív GYED esetén
Kérdés: Figyelembe veheti-e a társadalombiztosítási kifizetőhely az adójóváírást abban az esetben, ha egy volt munkavállalójának passzív jogú GYED-et folyósít?
116. cikk / 144 Táppénz elszámolása másolat alapján
Kérdés: Elszámolhat-e táppénzt egy társadalombiztosítási kifizetőhely úgy, hogy a dolgozó az egészségbiztosítási ellátás megállapításához a jövedelemigazolást csak másolatban tudja leadni a munkáltatónak? A volt munkáltató a másolatra ráírja, hogy az eredeti példánnyal megegyező.
117. cikk / 144 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
118. cikk / 144 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
119. cikk / 144 Eljárás utólagosan leadott GYED-igénylés esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.
120. cikk / 144 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
