1018 talált cikk a taj kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.

Kérdés: Megállapítható és kifizethető-e az öregségi nyugdíj egy teljes munkaidőben foglalkoztatott főállású polgármester részére, aki 2010 októberében töltötte be a 62. életévét, és jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik? A polgármester 1996-tól tölti be a tisztségét.

Kérdés: Hogyan fizethető ki a minimálbért jóval meghaladó jövedelem egy izraeli tulajdonban álló, Magyarországon bejegyzett zrt. izraeli állampolgárságú vezérigazgatója részére? A vezérigazgató ingázik a két ország között, hétköznap Magyarországon van, ahol lakást bérelnek a számára, hétvégén pedig hazautazik, megbízatása határozatlan időre szól. Milyen jogviszonyban lehet foglalkoztatni az ügyvezetőt, és mindenképpen biztosítottá válik-e a magyar jogviszonya alapján? Kell-e adószámot és taj-számot kérni a számára? Hogyan változna a helyzet, ha Izraelben lenne egy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya?

Kérdés: Mennyi ideig kaphat GYED-et az az édesanya, aki 2010. június 30-ig nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, 2010. június 19-től jelenleg is munkaviszonyban áll, és szülésének várható ideje 2010. december 31.? Milyen ellátásokra, és meddig lesz jogosult, ha a szülést megelőzően táppénzes állományba kerül? Igénybe veheti-e a TGYÁS-t a szülést megelőzően 30 nappal anélkül, hogy bármilyen hátrány érné?

Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.

Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Kérdés: Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.

Kérdés: Biztosítottá válik-e az az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy, aki után alkalmi munkájára való tekintettel a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik? Milyen ellátásokra válik jogosulttá? A biztosítottakra vonatkozó valamennyi igazolást ki kell-e részére állítani?