Találati lista:
1. cikk / 976 Ír nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Jelenthet problémát adózás szempontjából, ha egy oktatási tevékenységet végző alapítvány egy ír nyugdíjas személyt szeretne foglalkoztatni, aki online végezné a tevékenységét? Az érintett személy magyar tajszámmal nem rendelkezik. Mire kell figyelemmel lenni adózási, illetve társadalombiztosítási szempontból? Be kell jelenteni a ’08-as bevallásban a kifizetett jövedelmet?
2. cikk / 976 Munkabérletiltás felfüggesztése munkáltató által
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkavállaló munkabéréből már több hónapja levonásra kerülő nagy összegű – kölcsöntartozásból eredő – letiltás kiegyenlítését felfüggeszti a NAV-tól újonnan érkezett letiltás kiegyenlítéséig? Az első letiltás végrehajtóját tájékoztatják a kiegyenlítés felfüggesztéséről, illetve arról is, hogy előreláthatóan mikor folytatható az utalás.
3. cikk / 976 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
4. cikk / 976 Külföldről végzett megbízás
Kérdés: Helyesen járt el a magyar vállalkozás, amikor nem vont le társadalombiztosítási járulékot egy iráni állampolgárságú, Franciaországban élő és dolgozó személytől, akivel megbízási szerződést létesített, amelyben a felek rögzítették, hogy a megbízott Franciaországból online végzi a feladatát, Magyarország területére nem lép be? A megbízott A1-es igazolást is becsatolt, és magyar tajszámmal nem is rendelkezett. Jogosan követeli a francia egészségbiztosító a magyar foglalkoztatótól a járulék Franciaországba történő befizetését?
5. cikk / 976 CSED- és GYED-jogosultság többes jogviszonyban
Kérdés: Megkaphatja mindkét munkaviszonyában a CSED-et és a GYED-et a várhatóan 2025. november 26-án születendő gyermekére tekintettel az édesanya, aki egyik munkaviszonyában 2019-től dolgozik napi 6 órás munkaidőben, a másik munkahelyén pedig 2025. február 1-től napi 3 órás munkaidőben, és 2025. július 1-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel mindkét jogviszonyában táppénzben részesül?
6. cikk / 976 E-tb-kiskönyv
Kérdés: Mit kell tudni a bevezetésre kerülő elektronikus tb-kiskönyvről? Milyen feladataik vannak a munkáltatóknak ezzel kapcsolatban?
7. cikk / 976 Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
8. cikk / 976 Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
9. cikk / 976 Ellátások alapja 3. gyermek születése esetén
Kérdés: Magasabb összegű ellátásra lehet jogosult a jelenleg GYES-en lévő édesanya a 3. gyermekének születésére tekintettel, ha a szülés várható időpontja 2026. április hónap, a jelenlegi GYES-re tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejárta 2025. november 7., de a munkavállaló már szeptember hónapban visszamegy napi 8 órában dolgozni?
10. cikk / 976 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
