Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire a biztosítás – társas vállalkozóként – az 1959. évi 38. tvr. által kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján terjed ki. Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Olasz állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Biztosítottá válik-e a kft. olasz állampolgárságú tagja, ha tagi jövedelmet vesz ki a cégből? Milyen járulékfizetési kötelezettségeink vannak a kifizetéssel kapcsolatban? Kell-e eho-t fizetni a jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...(tehát nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal, és nem is rendelkezhetne vele) tagjáról van szó, aki személyes közreműködéséért – társas vállalkozóként – járulékalapot képező jövedelemben részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett tagdíj összege után?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjra vonatkozó kedvezmények vonatkozásában – mint minden személyi jellegű kifizetés és juttatás esetében – el kell különíteni a személyi jövedelemadóra vonatkozó, valamint a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...működik közre (ami a legjobb megoldás, hiszen kiegészítő tevékenységet folytatóként csak 5 százalék baleseti járulék terheli tagi jövedelmét), akkor munkaideje nem mérhető, tehát a "békesség kedvéért" a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kivételek, nevezetesen a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni (társas) vállalkozó [Tbj-tv. 4. § e) pontja], akinek a kivétje (tagi jövedelme) után 5 százalékos baleseti járulékot (Tbj-tv. 36. és 37. §-a) fizet(nek), a vállalkozását legalább heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:      

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdése alapján 11,5 százalék (melyből a nyugdíjjárulék 8,5 százalék, vagy magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék+a tagdíj 7 százalék, továbbá az egészségbiztosítási járulék 3 százalék). Az Eho-tv. 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címke:

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése

Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
Részlet a válaszából: […] ...vázolt probléma egészen 2002. december 31-ig megoldatlan volt, azaz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett munkavállalók tagdíj-kiegészítése gyakorlatilag "elveszni látszott", elnyelte a nyugdíj-biztosítás költségvetése.2003. január 1-jétől a Tbj-tv. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:    

Anyasági segély igénylése

Kérdés: A 2003. évtől érvényes, emelt összegű anyasági segély jár-e abban az esetben, ha az anya 2002. novemberben szül, de csak januárban igényli az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes összeg jár az igénylőnek. Tehát a jogszabályban biztosított 6 hónapos türelmi idő csak az igénybejelentés lehetőségét tágítja ki, az összegszerűségre nem vonatkozik. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címke:
1
…
268
269
270
…
274