2773 talált állásfoglalás a tag kifejezésre

Kérdés: Alkalmazható-e a 10 százalékos osztalékadó-fizetési kötelezettség egy Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság esetében, ha a 2006. évben az evás időszakot megelőzően felhalmozott eredménytartalékból fizeti ki az osztalékokat?

Kérdés: Végezheti-e kozmetikai tevékenységét GYET folyósítása mellett, főállású anyaként egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a folyósított ösztöndíj után abban az esetben, ha a munkáltató egy állami felsőoktatási intézmény (egyetem) nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az Mt. 110. § alapján, és az ösztöndíj összege a minimálbér alatt van? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a munkáltatót az ösztöndíj kapcsán?

Kérdés: Jogszerűen folyósíthatja-e egy kifizetőhely a magasabb összegű családi pótlékot egy dolgozó 1987. május 30-án született gyermeke után, aki 1990. december hónaptól tartósan beteg, erről 2004. december 21-éig folyamatos orvosi igazolással rendelkezik, 2005. május 30-án betöltötte a 18. életévét, de 2007. június 30-áig középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, és 2005. október hónapban az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapított meg nála?

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?