1620 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Kihasználható-e teljes összegben az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján az a kedvezmény, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben adott belépőjegyet, bérletet annak ellenére, hogy ez a törvényhely 2010. évben év közben lépett hatályba, vagy időarányosítani kell?

Kérdés: Adható-e saját gépkocsi használatáért költségtérítés azoknak a munkavállalóknak, akik vezényléses munkarendben dolgoznak, lakóhelyük és munkahelyük között van helyi és közösségi közlekedés, a járatok sűrűsége megfelelő, de a dolgozók azért nem kívánják igénybe venni, mert a buszmegállót hosszas gyaloglással érik el, és átszállásaik jelentősen megnövelik a munkába járás időtartamát?

Kérdés: Az adóelőleg megállapításánál hogyan lehet figyelembe venni a családi kedvezményt 2011-től?

Kérdés: 2011-ben mit kell fizetni a dolgozónak a 2009-ben elkezdett képzésének átvállalt díja után?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az eho alapját a béren kívüli juttatásnak nem minősülő nem pénzben adott vagyoni érték esetén?

Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az ügyvezető részére biztosított bérlakás díját abban az esetben, ha a bérleti szerződést a foglalkoztató cég kötötte meg, és a bérleti díjat elszámolják?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy indiai állampolgár egy magyar vállalathoz jön egyéves kiküldetésbe, amely szeretne hozzájárulni az áttelepüléssel járó költségekhez? A munkabért és az egyéb juttatásokat a kiküldő cég fizeti, és az áttelepülési költséget is továbbszámlázzák a részükre. Van-e valamilyen egyezmény a kettős adózás elkerülésére, illetve van-e valamilyen speciális szabályozás erre az esetre?

Kérdés: Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Kérdés: Nyújthatja-e utalvány formájában is a munkáltató az internettérítést a dolgozók részére, és valóban nincs-e felső korlátja ennek a juttatásnak?