tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott bérlakás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Külföldi munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a 2 fő külföldi munkavállaló részére bérelt lakás költségként elszámolt bérleti díja után? Változik az adójogi megítélés abban az esetben, ha a dolgozók a munkájuk nagy részét is a lakásban végzik?
Részlet a válaszból: […]adómentes.A rendelkezés alkalmazásában munkásszállásnak minősül a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként leg-alább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van. Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6104
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Külföldi munkavállaló részére bérelt lakás közterhei

Kérdés: Keletkezik-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy Magyarországon bejegyzett cég lakást bérel olasz állampolgárságú munkavállalója részére? Az ingatlan bérleti díját és a rezsit a munkáltató fizeti a nevére kiállított számla ellenében.
Részlet a válaszból: […]vagy pedig külföldiként dolgozik Magyarországon. Ha a magánszemélyt külföldről magyarországi munkavégzésre rendelik ki, a lakhatási költségek megtérítése, illetve munkáltató általi vállalása adókötelezettséget nem keletkeztet. Erről az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja rendelkezik, amely szerint az így keletkező bevételt a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni. Ha a magánszemély külföldiként végez Magyarországon munkát, akkor a számára bérelt lakás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3778

3. találat: Külföldi munkavállaló lakásbérlete

Kérdés: Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.
Részlet a válaszból: […]nem alkalmazható a fenti szabály akkor, ha olyan kiadások megtérítésére kerül sor, amelyet az Szja-tv. nem ismer el költségnek. A 3. § 16. pontja szerint nem költségtérítés az a bevétel, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét elégíti ki, kivéve ha az Szja-tv. olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben nem kell kiadást igazolni. A fentiek alapján a kirendelt külföldi munkavállaló szállásának biztosítása nem keletkeztet jövedelmet, a befogadó cég a bemutatott számla alapján a lakhatás költségeit megtérítheti. Kérdés azonban, hogy a munkavállalóval együtt lakó családtagokra is kiterjed-e az "adómentesség" vagy sem? Megítélésünk szerint a kifizetővel a családtagok nem állnak jogviszonyban, ezért a részükre biztosított lakhatás adókötelezettséget keletkeztet. Nem keletkezik adóköteles jövedelem, ha a munkavállaló a családtagokra eső bérletidíj-részt megtéríti. A korábban 1748. számú kérdésre adott válasz még ma is időtálló, a törvényi szabályozás nem változott. Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontja alapján a bevétel megállapításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3550
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Ügyvezetőnek nyújtott lakhatási lehetőség

Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az ügyvezető részére biztosított bérlakás díját abban az esetben, ha a bérleti szerződést a foglalkoztató cég kötötte meg, és a bérleti díjat elszámolják?
Részlet a válaszból: […]valamennyi munkavállaló azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen jut hozzá, beleértve azt is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi juttatásban részesülő magánszemély számára választható, illetve a termék, szolgáltatás megszerzése bármelyikük számára ténylegesen is elérhető. Ugyancsak természetbeni juttatásnak minősíthető a juttatás akkor, ha a munkavállaló által megismerhető belső szabályzat - például kollektív szerződés, szervezeti működési szabályzat stb. - alapján azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtják, és a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idő, életkor vagy más, a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján határozza meg. E szabályozásnak köszönhetően a juttatás körülményei, a juttatónál fellelhető belső szabályzat, illetve cafeteriakínálat döntik el, hogy a juttatás természetbeni juttatásnak vagy a magánszemély jövedelmének minősül. 2011-től a nem pénzben adott vagyoni érték adózási szabályai úgy változnak, hogy a juttató belső szabályozással, illetve a juttatás körülményeinek egységesítésével az adott juttatást a magánszemély adózásáról nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3194