TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság kiadására vonatkozó szabályokat az Mt.határozza meg. A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg,melyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontjaelé essen. Nincs tehát akadálya annak, hogy a szülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket azMt. VI. fejezete az "Egyéb munkaidő-kedvezmények" cím alatt tartalmazza. E rendelkezések alapján a munkavállaló kérésére a munkáltatóaz alábbi esetekben köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a szabadságot és a betegszabadságot egy háromhavi munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében? A munkavállaló két hétig volt egybefüggően szabadságon. Hány munkanapra kell elszámolni a távolléti díjat ebben az esetben? A dolgozó a munkaidő-beosztás szerint kedden-szerdán, valamint szombaton és vasárnap 12 órában dolgozik, hétfőn, csütörtökön és pénteken pedig pihenőnapja van. Hány napot kell elszámolni, ha péntektől hétfőig szabadságot kér?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásával kapcsolatban előzetesen azt kellvizsgálni, hogy amennyiben a munkavállaló munkaidő-beosztása a háromhavimunkaidőkereten belül mindig a kérdésben foglaltak szerint alakul, vagyismindig hétfőn, csütörtökön és pénteken van a pihenőnapja, a többi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

TGYÁS megszakítása

Kérdés: A GYÁP lejárta után meddig jogosult TGYÁS-ra, illetve hány alkalommal szakíthatja meg a TGYÁS-t az az édesanya, aki koraszülött gyermeke születése óta több hetet töltött kórházban, ezért az eddig eltelt időszakra GYÁP-ot vett igénybe?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságidőtartamára járó pénzbeli ellátás. A szülési szabadság időtartamát az Mt. 138. §-a szabályozza.A törvény szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét (168 nap) szülésiszabadság illeti meg, melyet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Adhat-e fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egy kinevezett tanárként dolgozó általános iskolai pedagógus részére? Korlátozott-e a kiadható fizetés nélküli szabadság időtartama, vagy kiadható az igényelt kétéves időtartam? Kötelező-e minden esetben kiadni az igényelt fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. két, a Kjt. további egy esetet szabályoz, amikor amunkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókérelmére fizetés nélküli szabadságot biztosítani.Az Mt. szerint a munkavállalónak – kérelmére – a tartós, előreláthatólagharminc napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Szabadság mellékfoglalkozásban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes szabadságához való jogot, annakmértékét nem befolyásolja, hogy a munkavállaló első vagy továbbimunkaviszonyában kell azt megállapítani, továbbá nem befolyásolja az sem, hogya munkavállalót teljes vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Szabadság kiadása munkaidőkeretet alkalmazó foglalkoztatónál

Kérdés: A beosztás szerinti munkanapokra vagy az 5/2 munkarend szerinti munkanapokra kell elszámolni a fizetett szabadságot és a betegszabadságot annál a foglalkoztatónál, aki háromhavi munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja munkavállalóit, napi 8 órás munkaidővel? A pihenőidő a munkaidőkeret átlagában 48 óra hetente, melyet kéthetente összevontan adnak ki. A munkaidő-beosztást egy hétre előre közlik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdés olyan munkavállalók szabadságának kiadására irányul,akinek a beosztása szerinti heti pihenőnapjainak száma eltér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Nem állami iskolában dolgozó tanárok szabadsága

Kérdés: Elég-e a napló vezetése, vagy kell jelenléti ívet is kiállítani egy nem állami iskolában, munkaviszony keretében foglalkoztatott tanárokról? Az ő részükre is kor alapján kell kiadni a szabadságot? Jár-e részükre pótszabadság, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Amennyiben a nyári tanítási szünet előtt elfogy a szabadságuk, akkor pótszabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot kell adni részükre?
Részlet a válaszából: […] A Közokt-tv. 16. § (1) bekezdése szerint közoktatásiintézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai tekintetében – amunkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivelegyütt kell alkalmazni.A Közokt-tv. 15. § (5) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók – amennyiben van rá módjuk – kivárnak ajelenlegi gazdasági helyzetben, nem szívesen válnak meg a kvalifikáltmunkaerőtől, inkább átmenetileg a részmunkaidős foglalkoztatást választják.Ezt az Mt. 120. § (1) bekezdése alapján tehetik meg, amelyszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
1
10
11
12
21