Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a betegszabadság aközalkalmazottat a betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenkéntmegillető szabadság. A betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

2007. évi prémium 2008. évben történő kifizetése

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni a 2008. évben kifizetésre kerülő 2007. évre járó prémium után? Hogyan kell elbírálni ezt az összeget a táppénz számfejtésénél? Az ONYF részére történő adatszolgáltatásnál melyik évre kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI.törvény (Mód-tv.) 482. § (1) bekezdésébe foglalt átmeneti szabálya szerint atörvénynek a Tbj-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétőlmegszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz a Tbj-tv. 4. § f) pontjában – és nem azSzja-tv. szabályai között – található meg, mely szerint saját jogú nyugdíjasnakazt a személyt kell tekinteni, aki a Tny-tv., illetve nemzetközi egyezményalkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság rendeltetése, hogy amunkavállaló személyes vagy családi problémáit a rendes pihenőidő terhelésenélkül megoldhassa. A munkavállalónak meghatározott kivételektől eltekintveáltalában nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

GYES melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a közalkalmazottként munkát végzőszemély egyidejűleg gyermekgondozási segélyben is részesül, az utána felmerülőjárulékfizetési kötelezettségre nézve nincs kihatással. Ezért agyermekgondozási segély mellett munkát végző közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Eltartott GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
Részlet a válaszából: […] Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő jogosult, ha agyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül legalább 180 napon átbiztosított volt. Gyermeket szülő anya esetében, ha a szülést megelőző két évenbelül legalább 180 napon át biztosított volt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

GYET-ben részesülő munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású anya 4 órás foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett munkát végzőédesanya esetében a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési mentességen kívülmás eltérés nincs a járulékfizetési kötelezettség tekintetében. Munkavégzésealapján megszerzett, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság kiadására az Mt. rendelkezései azirányadóak. Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállalómunkaviszonya szünetel, a következő időtartamokra még megilleti abetegszabadság:– a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságidőtartamára,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 26. § (1) bekezdésébe foglalt kógens előíráskövetkeztében a gyermekgondozási segély összegéből a nyugdíjjárulékot le kellvonni. Olvasóink tehát jól értelmezik a szabályt, a gyermekgondozási segélybenrészesülő személy a segély összege után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.
1
24
25
26
30