Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […]  Az említett személy biztosítási kötelezettségét az általános– tehát jelen esetben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározottmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kellelbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Táppénz megállapítása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.
Részlet a válaszából: […] A megállapítása csak részben helytálló. Ugyanis a táppénzrevaló jogosultság megállapításánál a folyamatos biztosításban töltött időketkell összeszámítani. A rokkantsági nyugdíj folyósítása melletti munkaviszony isbiztosításban töltött idő. A biztosítási időt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalója munkabéréből csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonja le?
Részlet a válaszából: […] Igen, a munkáltató helyesen jár el. A Tbj-tv. 25. §-aalapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott egyéni járulékként nemkötelezett az 1,5 százalékos munkaerő-piaci és a 2 százalékos mértékű pénzbeliegészségbiztosítási járulék megfizetésére.Márpedig a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Tanulószerződéses tanuló táppénze

Kérdés: Jár-e táppénz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak, és ha igen, kell-e ez után táppénz-hozzájárulást fizetnie a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokatfolytató tanuló biztosított, illetve egyéni járulékként pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. Ennek megfelelőenkeresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. Ezt megelőzően azonban 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Mi lesz a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja annak az 1998. április 1. óta biztosított munkavállalónak az esetében, aki 2011. február 25-től GYES-en van a 2009. február 24-én született gyermekével, és a második gyermekével terhes? A szülés várható időpontja 2011. október 24. Kedvezőbb lenne-e a számára, ha megszakítaná a GYES-t, és kivenné a 40 nap szabadságát? Lehetséges-e a szabadság összegével számolni a terhességi-gyermekágyi segély összegét?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély összegének kiszámításárarészben a táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályokat kellalkalmazni. A szülés várható időpontjához – 2011. október 24. -igazodóan a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint a dolgozónak egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonya van. Az egyik a 2003-tól fennálló közalkalmazottijogviszony, a másik az egyéni vállalkozói. A vállalkozói tevékenységekezdetének dátuma valószínűleg 2009. január 1., mert a GYED-et ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

GYÁP alapja GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Figyelembe vehető-e a GYES melletti munkavégzés időtartamára járó jövedelem a gyermekápolási táppénz összegének megállapításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. május 18-tól 2010. december 31-ig GYES-en volt, az ellátás folyósítása mellett 2010. augusztus 4-től visszament dolgozni, 2011. január 1-jétől már a GYES folyósítása nélkül dolgozik tovább, és 2011. május hóban gyermekápolásitáppénz-igényt nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegét a jogosultság kezdőnapját közvetlenülmegelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjátképező jövedelem alapján kell megállapítani, ha van az igénylőnek legalább 180naptári napi jövedelme. A kérdezett esetben a dolgozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Törzsgárdajutalom járulékai

Kérdés: Kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a törzsgárdajutalom után a foglalkoztatottnak? Minősülhet-e jubileumi jutalomnak ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében afoglalkoztatott nem köteles egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetnia jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, aszabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

GYED alapjának felülvizsgálata évváltáskor

Kérdés: Felül kellett-e vizsgálni a GYED alapját az alábbi munkavállalók esetében? Az egyik munkavállaló részére 2010. november 24-től folyósít GYED-et a kifizetőhely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján. A munkavállalónknak az irányadó időszakban nem volt jövedelme, mert 2008. július 30-tól táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben GYED-ben, majd 2010. június 9-től ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, amelynek szintén a minimálbér kétszeresének harmincadrésze (4900 forint) volt az alapja. A másik munkavállaló, akinek 2009. szeptember 1-jétől jár a GYED, szintén az akkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján (4766,66 forint) kapja az ellátást. Ő is folyamatosan táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, majd ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70százaléka (ez a maximumösszeg). A jogszabály rendelkezik arról is, hogy amaximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a tényleges kivét után kötelezett járulékfizetésre, és nem terheli aminimálbér utáni járulékfizetés, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérőfoglalkoztatással. Mivel a kérdésben említett egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
1
16
17
18
30