3611 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."

Kérdés: Választhatják-e az ekhós adózási módot azok az amerikai állampolgárságú kosárlabdázók, akiket egy sportegyesület teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztat, tekintettel arra, hogy 2011-től a megfelelő FEOR-szám esetén a sportolókra is kiterjesztették az ekhoválasztás lehetőségét? A sportolók rendelkeznek ideiglenes lakcímmel és munkavállalási engedéllyel is.

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?

Kérdés: Melyik országban keletkezik biztosítási kötelezettsége annak a magyar-német kettős állampolgárságú munkavállalónak, akinek az állandó lakóhelye és a családja Ausztriában van, Magyarországon rendelkezik ideiglenes lakóhellyel, és egy magyar székhellyel rendelkező cégnél munkaviszony keretében ügyvezető igazgató beosztásban dolgozik Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország területén? Utalhatja-e a magyar cég Ausztriába az egyéni, illetve a foglalkoztatói járulékokat?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy GYES-en lévő kismama az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkába állni, de munkáltatójának adószámát 2011 márciusában törölte a NAV? Hogyan juthat hozzá a tb-kiskönyvéhez és az egyéb irataihoz? A munkáltató nem veszi át a részére küldött levelet, mind a (törölt) cég, mind a vezetői utolérhetetlenek. Az OEP személyes érdeklődésére közölte, hogy a munkavállaló biztosítási jogviszonya jelenleg is fennáll, eltűnt munkáltatója nem jelentette munkaviszonya megszűnését.

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke 2009. június 29-én született, a TGYÁS lejártát követően GYED-et vett igénybe, és az ellátás folyósítása alatt 2011. április 13-án ismét szült? A GYED 2011. június 29-én járt le, a munkavállaló határozott idejű munkaviszonya pedig már 2009. szeptember hóban megszűnt. Igénybe veheti-e esetleg a férj a GYED-et?

Kérdés: Érdemes-e fellebbeznie a biztosítottnak az igénylés elutasítása ellen az alábbi esetben? A munkavállaló 2007. szeptember 10-től 2010. november 1-jéig dolgozott előző munkahelyén, ahol 2010. július 10-től táppénzes állományban volt, majd munkahelyet változtatott. Az új munkaviszony a munkaszerződés alapján 2010. november 2-án jött létre, de mivel a dolgozó veszélyeztetett terhes volt, nem tudta felvenni a munkát, szüléséig folyamatosan táppénzes állományban volt. Az egészségbiztosítási pénztár az orvosi igazolások és a munkaszerződés alapján tovább folyósította a táppénzt, mondván, hogy ez 2010. évben még lehetséges, de 2011. évtől változik a jogszabály, a 2011. március 5-től igényelt terhességi-gyermekágyi segély kérelmét viszont elutasították azzal, hogy az új foglalkoztatónál a biztosított jogviszonya nem jött létre.

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.