Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] A Mt. szabályai különbséget tesznek a munkaviszonymegszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogya felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektívkörülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Mennyi ideje van a munkáltatónak az elszámolásra és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok kiadására abban az esetben, ha a próbaidő alatt egy nézeteltérés miatt hazaküldte a munkavállalóját, és a továbbiakban nem kíván vele dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 87. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a próbaidő alatt a munkaviszony megszüntethető azonnali hatállyal. AzMt. 87. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszonymegszüntetésére irányuló megállapodást, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat az Mt. 193/B-193/P.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkaerő-kölcsönzés olyan sajátos jogviszony, amelynekkeretében a kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaviszonyt, a kölcsönbeadó és akölcsönvevő polgári jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
Kapcsolódó címke:

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 67.§-ában foglalt rendelkezések értelmében jogutóddal szűnik meg a társaságtársaságiforma-váltás, egyesülés és szétválás (továbbiakban együtt: átalakulás)esetén.A gazdaságitársaság szétválása esetén a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkeresetre vonatkozó előírásokat az Mt. 152. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. Az átlagkereset-számításra amunkaviszonyban általában akkor kerül sor, ha a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása a munkavállalónak átlagkereset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, előírásokataz Mt. XI. fejezete alatt elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

1953-ban született nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy kft. ügyvezetője, aki 2008-ban betölti az 55. életévét, addigra 37 év szolgálati időt szerez, egy gyermeket szült és a céggel munkaviszonyban áll? Hogyan változik a helyzet, ha tagi jogviszonyban látja el feladatait a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az 1953-ban született nő öregségi nyugdíjkorhatára a 62.életévének betöltése. Előrehozott öregségi nyugdíjra ennél az életkornál 3évvel alacsonyabb korában (59 évesen) jogosult, amennyiben addig 40 évszolgálati idővel rendelkezik, azaz előrehozott öregségi nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Szabadság felmentési idő alatt elhelyezkedő munkavállaló esetében

Kérdés: Hány munkanap rendes szabadság illeti meg a dolgozót a 2006. február 1-jén kezdődő munkaviszonyára tekintettel abban az esetben, ha előző munkáltatójánál a munkaviszonya csak 2006. február 28-án szűnt meg, de már a felmentési idő alatt elhelyezkedett? Az átfedés idejére mindkét jogviszonyban jár a szabadság? A dolgozó életkora szerint járó szabadsága évi 20 munkanap.
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli felmentési időre vonatkozó előírásokataz Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató rendes felmondásaesetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke afelmondási idő fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Áthelyezés

Kérdés: Egy részvénytársaság kb. 80 alkalmazottját "áthelyezi" egy kft.-be. Áthelyezésnek minősül-e munkajogi szempontból a két cég közötti ki- és beléptetés abban az esetben, ha ugyanazok a tulajdonosok? Be kell-e jelenteni a munkaügyi központnak a csoportos létszámleépítést?
Részlet a válaszából: […] Az áthelyezést, mint a munkaviszony megszüntetésének egyikformáját, az 1992. július 1-jétől hatályos Mt. rendelkezései nem ismerik, azáthelyezéssel történő munkaviszony megszüntetését, illetve létesítését nemteszik lehetővé. Munkaviszonynak áthelyezéssel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.
1
15
16
17
19