Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Egy több hónapon keresztül keresőképtelen állományban lévő, táppénzben részesülő munkavállalót az orvos keresőképesnek nyilvánította, de ő a munkát nem vette fel, hanem a fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság letelte után ismét keresőképtelen állományba került. Az újabb keresőképtelenséghez meg kell-e ismét állapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosított a naptári év folyamán ismételtenkeresőképtelenné válik, a táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képezőkereset napi átlaga alapján kell megállapítani abban az esetben, ha– a korábbi keresőképtelensége és az újabbkeresőképtelensége első napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
Kapcsolódó címke:

Szüléshez kapcsolódó ellátások

Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg is munkaviszonyban áll,tehát biztosított.A szabadság kiadásáról az Mt. rendelkezik. A szabadságkiadásának időpontját – a munkavállaló meghallgatása után – a munkáltatóhatározza meg. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Jogalap nélkül kifizetett családi pótlék visszavonása

Kérdés: Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele esetén milyen időszak tekinthető "hosszabb idő alatt megtérülő követelésnek"? A dolgozó családi pótlékából vagy munkabéréből kell-e levonni ezt az összeget, és a dolgozó kérésére levonható-e egyben a teljes összeg?
Részlet a válaszából: […] ...hónap alatt meg nem térülő követelést kellérteni. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajthatóhatározat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A munkaviszonyalapján kapott munkabérből végrehajtó határozat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Társadalombiztosítási jogszabályok változásai 2005-ben

Kérdés: Milyen fontos változások történtek a társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozásában 2005. január 1-től?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. leglényegesebb változása, hogy a 8. § akorkedvezményre jogosultságot meghosszabbította 2006. december 31-ig, tehát aza munkavállaló, aki 2007. január 1. előtt a szervezet fokozott igénybevételéveljáró, továbbá az egészségre különösen ártalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címke:

Járulékkedvezmények

Kérdés: 2004. év végén meglehetősen sok információ hangzott el arról, hogy a pályakezdők, illetve az 50 év feletti munkanélküliek alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járuléknak csak a felét kell megfizetni. A január 1-jétől hatályos Tbj-tv.-ben erre nem találtunk utalást, holott szívesen élnénk ezzel a lehetőséggel.
Részlet a válaszából: […] ...járulék (maximum havi 90 ezer forintos bruttó bérrelszámolva) felét. A támogatás feltétele, hogy– az érintett munkavállaló foglalkoztatására teljesmunkaidőben, de legalább napi 4 órát elérő részmunkaidőben kerüljön sor,– a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...esetében semállnak fenn, mivel az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogokgyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének azegybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá- és fölérendeltségérvényesülését. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Biztonsági őrök foglalkoztatása

Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkaidőnek csak egy részében történik, illetvea tényleges munkavégzés időtartama nem mérhető, de bizonyos, hogy mindkétesetben a munkavállaló a munkaidejének jelentős részében (legalább 25-30százalékában) nem végez munkát.A készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] ...teendők ellátásamunkaviszony keretében történik, a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 3százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Munkáltató által rendezett vacsora közterhei

Kérdés: Egy cég 10 dolgozójából álló csapat egy háromnapos sportversenyen vett részt, amely előtt a cégvezetés valamennyi részvevőt vendégül látta egy vacsorán. A számla a cég nevére szól, és 10 adag ételt, illetve italt tartalmaz. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a vacsora, vagy összevonandó jövedelemként kell utána adót és járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az nem minősül reprezentációnak.Amennyiben a fent említett feltételek mégsem állnának fenn -tehát pontosan megállapítható, hogy melyik munkavállaló milyen összegbenrészesült vendéglátásban –, akkor a juttatást sajnos összevonandó jövedelemkéntkell kezelni. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót 2001. április 10-én üzemi baleset érte,kérte munkaképesség csökkenése megállapítását. Az OOSZI 50 százalékosmunkaképesség-csökkenést állapított meg, és mivel korábbi munkakörét ellátninem tudta, munkaviszonya 2001. szeptember 10-én megszűnt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:
1
363
364
365
403